Idén több mint 98 ezer tanuló: 85 286 nyolcadikos, 7829 hatodikos és 5299 negyedikes felvételizett középiskolába - tájékoztatta az Oktatási Hivatal kedden az MTI-t.
A hivatal közölte: az általános felvételi eljárásban a nyolcadikosok 96,91 százaléka (82 650 diák) nyert felvételt valamely középiskolába. A felvettek 76,06 százaléka (62 867 diák) az első helyen, 93,12 százaléka (76 967 diák) pedig az első három helyen megjelölt területek egyikén folytathatja tanulmányait.
A tanulók 34,51 százaléka (28 526 diák) gimnáziumi, 2,43 százaléka (2009 diák) szakgimnáziumi, 42,14 százaléka (34 831 diák) technikumi, 19,29 százaléka (15 941 diák) szakképző iskolai, 1,27 százaléka (1050 diák) szakiskolai, 0,35 százaléka (293 diák) pedig készségfejlesztő iskolai tanulmányi területre jutott be.
Vannak, akik nem nyolcadikban felvételiztek
A 6 évfolyamos gimnáziumba felvett tanulók száma 4742, közülük 4012 diákot (84,61 százalék) az általa elsőnek megjelölt helyre vettek fel. 8 évfolyamos gimnáziumba 3105 diák jutott be, közülük 2737 diák (88,15 százalék) tanulhat tovább az elsőnek megjelölt helyen - ismertették.
A középiskolák péntekig értesítették a tanulókat jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról, ezzel véget ért a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.
Azoknak, akik az általános felvételi eljárásban esetleg nem jutottak be középfokú iskolába, hétfőn rendkívüli felvételi kezdődik. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető a rendkívül felvételi eljárásban az intézmények által meghirdetett üres helyek közötti tájékozódást biztosító keresőprogram. Az érintett 2636 diák a rendkívüli felvételire közvetlenül a középiskolákban jelentkezhet - olvasható a közleményben.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
