Egy diák se kapjon jegyeket testnevelésórákon, el kell törölni az osztályozást: újabb javaslat

Töröljék el az osztályozást a testnevelésórákon – többek között ez áll abban a javaslatcsomagban, amelyet az Egyensúly Intézet állított össze a népegészségügyi rendszer reformjáról.

  • Eduline

Az Egyensúly Intézet anyaga elsősorban egészségügyi javaslatokat tartalmaz, de röviden az oktatásra is kitérnek – főleg a büfék választékával, a testi és lelki egészséggel kapcsolatos témák bevonásával, a testnevelésórákkal foglalkoztak.

Az egyik legfontosabb oktatási jellegű javaslatuk, hogy szüntessék meg az osztályzást a testnevelésórákon – nemcsak első-második osztályban vagy alsó tagozaton, hanem az egész oktatásban.

„A mindennapos testnevelés célja nem az, hogy az elfogadható osztályzat érdekében kikényszerítsük a megfelelőnek tartott teljesítményt, hanem hogy a gyerekek életmódjába beépüljön a fizikai aktivitás szeretete, amely az iskolán kívüli életükben is elkíséri őket – bármilyen fizikai aktivitásé. Ismét el kell törölni az osztályzást a testnevelésórákon! A fizikai tevékenység ösztönzésére olyan motivációkat kell találni, amelyek illeszkednek a gyerekek igényeihez és hétköznapi tapasztalataihoz” – írják.

Szerintük a teljesítménykényszer helyett sokkal inkább meg kellene szerettetni a mozgást, jegyek helyett ennek jó eszköze lenne a testnevelésóra gamifikációja, vagyis játék- és élményalapúvá tétele, vagy időnként a fizikai aktivitást mérő és testfunkciókat monitorozó eszközök, okosórák használata.

Az Egyensúly Intézet úgy látja, erősítené a társadalom egészségtudatosságát az is, ha a 3., a 7. és a 10. évfolyamon olyan programsorozatot – vagy akár projektheteket – indítanának, amelyek részeként legalább tíz-tíz alkalommal külső szakemberek tartanak interaktív foglalkozásokat. „A témák az önismereti és stresszkezelési tréningektől a helyes táplálkozáson, az alkohol- és drogprevención át az iskolai erőszak és a bullying kezeléséig, a szexuális edukációig és a digitális gyermekvédelemig terjednek” – írják.

Hozzáteszik azt is, hogy bár a kormány 2012-ben betiltotta a chipsadó hatálya alá tartozó káros élelmiszerek árusítását az iskolai büfékben és automatákban, „a korlátozást számos helyen egyszerűen nem tartják be”. „Ezen a területen nincs más dolgunk, mint betartatni a jogszabályokat: szigorítani kell az ellenőrzést (akár az iskolaorvos kompetenciájába utalva a feladatot), a fenntartó pedig automatikusan bontson szerződést a korlátozást megszegő szolgáltatókkal” – emelik ki.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.