Egy diák se kapjon jegyeket testnevelésórákon, el kell törölni az osztályozást: újabb javaslat

Töröljék el az osztályozást a testnevelésórákon – többek között ez áll abban a javaslatcsomagban, amelyet az Egyensúly Intézet állított össze a népegészségügyi rendszer reformjáról.

  • Eduline

Az Egyensúly Intézet anyaga elsősorban egészségügyi javaslatokat tartalmaz, de röviden az oktatásra is kitérnek – főleg a büfék választékával, a testi és lelki egészséggel kapcsolatos témák bevonásával, a testnevelésórákkal foglalkoztak.

Az egyik legfontosabb oktatási jellegű javaslatuk, hogy szüntessék meg az osztályzást a testnevelésórákon – nemcsak első-második osztályban vagy alsó tagozaton, hanem az egész oktatásban.

„A mindennapos testnevelés célja nem az, hogy az elfogadható osztályzat érdekében kikényszerítsük a megfelelőnek tartott teljesítményt, hanem hogy a gyerekek életmódjába beépüljön a fizikai aktivitás szeretete, amely az iskolán kívüli életükben is elkíséri őket – bármilyen fizikai aktivitásé. Ismét el kell törölni az osztályzást a testnevelésórákon! A fizikai tevékenység ösztönzésére olyan motivációkat kell találni, amelyek illeszkednek a gyerekek igényeihez és hétköznapi tapasztalataihoz” – írják.

Szerintük a teljesítménykényszer helyett sokkal inkább meg kellene szerettetni a mozgást, jegyek helyett ennek jó eszköze lenne a testnevelésóra gamifikációja, vagyis játék- és élményalapúvá tétele, vagy időnként a fizikai aktivitást mérő és testfunkciókat monitorozó eszközök, okosórák használata.

Az Egyensúly Intézet úgy látja, erősítené a társadalom egészségtudatosságát az is, ha a 3., a 7. és a 10. évfolyamon olyan programsorozatot – vagy akár projektheteket – indítanának, amelyek részeként legalább tíz-tíz alkalommal külső szakemberek tartanak interaktív foglalkozásokat. „A témák az önismereti és stresszkezelési tréningektől a helyes táplálkozáson, az alkohol- és drogprevención át az iskolai erőszak és a bullying kezeléséig, a szexuális edukációig és a digitális gyermekvédelemig terjednek” – írják.

Hozzáteszik azt is, hogy bár a kormány 2012-ben betiltotta a chipsadó hatálya alá tartozó káros élelmiszerek árusítását az iskolai büfékben és automatákban, „a korlátozást számos helyen egyszerűen nem tartják be”. „Ezen a területen nincs más dolgunk, mint betartatni a jogszabályokat: szigorítani kell az ellenőrzést (akár az iskolaorvos kompetenciájába utalva a feladatot), a fenntartó pedig automatikusan bontson szerződést a korlátozást megszegő szolgáltatókkal” – emelik ki.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.