Érettségi, kompetenciamérés és felvételi vizsgák - mutatjuk, mi vár az iskolásokra és az egyetemistákra májusban.
Május 2.
Elindul a tavaszi érettségi szezon, hétfőn először magyar lesz írásbeli, aztán matematikából, történelemből, angolból és németből, azt követően pedig a válaszható tárgyakból vizsgáznak majd az érettségizők.
Május 4-17.
Kompetenciamérés és idegen nyelvi mérés a 8. évfolyamon. A teszt egy online felületen zajlik, de nem ez az egyetlen újítás – ide kattintva megnézhetitek, mi várható az idei méréseken.
Május 9.
Ettől a naptól kezdődik a rendkívüli felvételi, ekkor jelentkezhetnek középiskolába azok a nyolcadikosok, akik egyik megjelölt intézménybe sem kerültek be. A jelentkezés menetéről részletesen írtunk már, ide kattintva olvashatjátok a részleteket.
Május 18-31.
Újabb kompetenciamérés, ezúttal a 6. évfolyamosoknak.
Május 23.
Véget érnek az írásbeli érettségik. A szóbelik emelt szinten június 1-9. között, középszinten pedig június 13-24. között lesznek majd.
Május 31.
A két évfolyamos rész-szakképesítésekre felkészítő szakiskolákban ekkor ér véget a tanév.
Az egyetemre, főiskolába felvételizőknek egész hónapban van lehetőségük arra, hogy ügyet intézzenek az E-felvételi rendszerben: tájékozódhattok a pontszámításról és feltölthetitek a jelentkezés leadása óta megszerzett dokumentumokat és okleveleket.
Májusban a legtöbb egyetemen véget ér a szorgalmi időszak: míg az Óbudai Egyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen május 16-án indul a vizsgaidőszak, addig a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatói csak május 23-tól vizsgáznak. A többi budapesti és vidéki egyetem tanévbeosztásáról is írtunk korábban, ide kattintva nézhetitek meg.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
