A tavaszi szünet után kezdődnének a kompetenciamérések, de a rendszer mind a két próbaüzem alatt megbukott. Az Oktatási Hivatal furcsa ajánlattal állt elő a szünetre.
Ahogy korábban mi is írtunk róla, a korábbi próbateszten a rendszer teljesen lehalt, akkor az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az iskolák vezetőinek küldött levélben „előre látható technikai nehézségekre” hivatkozott, és azt írta, a szükséges módosítások elvégzése után további próbaüzemek lesznek.
Az online kompetenciamérést egy héttel a tervezett indulás előtt még nem sikerült rendesen tesztelnie a diákoknak és a tanároknak. Pedig idén teljesen megújul a teszt: a idén már természettudományos kérdéssort is kapnak az iskolások, és 2022-ben először online lesz a mérés.
Kedden dél körül az Oktatási Hivatal újabb levelet írt az iskoláknak - írja a hvg.hu -, amelyben azt javasolták, mindenki gyakoroljon a tavaszi szünetben.
Tájékoztatjuk, hogy az április 14. és 19. közötti időszakban, azaz a tavaszi szünetben, a digitális országos mérésekben érintett 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók számára a Hivatal biztosítja a mérőszoftverrel való ismerkedés lehetőségét”
- idézi az oldal.
A tanév rendje szerint egyébként a 10. évfolyamon a mérés április 20. és május 3. között lesz, a 8. évfolyamon május 4-17. között, a 6. évfolyamon pedig május 18-31. között. Az idegen nyelvi méréseket idén szintén digitálisan fogják megírni a diákok.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
