Pszichológus: gyermekbántalmazás, hogy a Bogyó és Babóca előtt politikai hirdetéseket kellett nézni

A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok kampányüzenet – véli a hvg.hu-nak nyilatkozó pszichológus.

  • Eduline

„Azt, hogy politikai hirdetéseket kellett a gyerekeinknek nézni, mondjuk a Bogyó és Babóca előtt a YouTube-on, azt én gyermekbántalmazásnak tartom. Nem biztos, hogy ez kimeríteni a Btk. passzusait, de nagyon nagy bajnak gondolom, és mindegy, melyik oldal hirdetéseiről van szó” – mondta a hvg.hu-nak Szél Dávid pszichológus.

A szakember szerint a szülők nem is nagyon tudtak mit tenni, amikor a mese kellős közepén egyszer csak egy politikai hirdetés jelent meg a képernyőn. Szerinte jó lenne, ha az új kormány vagy egy lobbiszervezet elérné, hogy legyen olyan szabály a jövőben, amely ezektől megóvná a gyerekeket.

Addig csak különböző technikai szűrőkkel lehet ezek ellen, kétes hatékonysággal védekezni. Az is lehet, hogy ezt globális problémaként kellene valahogy kezelni – tette hozzá.

Szél Dávid szerint a gyerekek a felnőttektől teljesen eltérő módon értelmezik a politikai hirdetéseket, nem is értik azokat, vagy legalábbis nem azon a regiszteren fogják fel, mint a felnőttek. „Nem az van, hogy ők azt értik az ilyen dolgokból, mint mi, csak esetleg kevésbé mélyen, hanem ők egészen mást értenek belőle, más fontos nekik, máshogy fontos nekik.”

A gyermekvédelminek nevezett népszavazásról szóló plakátok szerinte különösen nagy zavart okozhattak a már olvasni tudó gyerekek körében.  „Most meg kell védeni őket valamitől. De mitől is? Olyan dolgokba futottak bele, mint a nemváltó műtét, amiről soha korábban nem hallottak” – magyarázta.

Szél Dávid szerint fontos, hogy a szülők a gyerekeknek mindent, ami bennük van, velük történik. „Ha rossz napom volt a munkahelyemen, elmondhatom nekik, hogy most feszült vagyok, nehéz napom volt, de tudatosítsuk, hogy arról nem a gyerek tehet, azt neki nem kell megsínylenie” – magyarázta.

A szakember szerint fontos megtudni, hogy mi nyugtatná meg a gyereket. „Kérdezzük meg, hogy ő mit tud egyáltalán, miről beszélgetnek az osztálytársakkal. Nagyobb gyereknél felajánlhatjuk, hogy együtt nézzünk meg bizonyos híreket. Kérdezzük meg, hogy beszéljünk-e erről vagy játszunk inkább, mondjuk ország-várost. Tegyünk fel kérdéseket, hogy képbe kerüljünk, hogy a gyerek mire kíváncsi” – tette hozzá. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.