Pszichológus: gyermekbántalmazás, hogy a Bogyó és Babóca előtt politikai hirdetéseket kellett nézni

A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok kampányüzenet – véli a hvg.hu-nak nyilatkozó pszichológus.

  • Eduline

„Azt, hogy politikai hirdetéseket kellett a gyerekeinknek nézni, mondjuk a Bogyó és Babóca előtt a YouTube-on, azt én gyermekbántalmazásnak tartom. Nem biztos, hogy ez kimeríteni a Btk. passzusait, de nagyon nagy bajnak gondolom, és mindegy, melyik oldal hirdetéseiről van szó” – mondta a hvg.hu-nak Szél Dávid pszichológus.

A szakember szerint a szülők nem is nagyon tudtak mit tenni, amikor a mese kellős közepén egyszer csak egy politikai hirdetés jelent meg a képernyőn. Szerinte jó lenne, ha az új kormány vagy egy lobbiszervezet elérné, hogy legyen olyan szabály a jövőben, amely ezektől megóvná a gyerekeket.

Addig csak különböző technikai szűrőkkel lehet ezek ellen, kétes hatékonysággal védekezni. Az is lehet, hogy ezt globális problémaként kellene valahogy kezelni – tette hozzá.

Szél Dávid szerint a gyerekek a felnőttektől teljesen eltérő módon értelmezik a politikai hirdetéseket, nem is értik azokat, vagy legalábbis nem azon a regiszteren fogják fel, mint a felnőttek. „Nem az van, hogy ők azt értik az ilyen dolgokból, mint mi, csak esetleg kevésbé mélyen, hanem ők egészen mást értenek belőle, más fontos nekik, máshogy fontos nekik.”

A gyermekvédelminek nevezett népszavazásról szóló plakátok szerinte különösen nagy zavart okozhattak a már olvasni tudó gyerekek körében.  „Most meg kell védeni őket valamitől. De mitől is? Olyan dolgokba futottak bele, mint a nemváltó műtét, amiről soha korábban nem hallottak” – magyarázta.

Szél Dávid szerint fontos, hogy a szülők a gyerekeknek mindent, ami bennük van, velük történik. „Ha rossz napom volt a munkahelyemen, elmondhatom nekik, hogy most feszült vagyok, nehéz napom volt, de tudatosítsuk, hogy arról nem a gyerek tehet, azt neki nem kell megsínylenie” – magyarázta.

A szakember szerint fontos megtudni, hogy mi nyugtatná meg a gyereket. „Kérdezzük meg, hogy ő mit tud egyáltalán, miről beszélgetnek az osztálytársakkal. Nagyobb gyereknél felajánlhatjuk, hogy együtt nézzünk meg bizonyos híreket. Kérdezzük meg, hogy beszéljünk-e erről vagy játszunk inkább, mondjuk ország-várost. Tegyünk fel kérdéseket, hogy képbe kerüljünk, hogy a gyerek mire kíváncsi” – tette hozzá. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.