Majka a sztrájkoló tanárokról: ha radikális lépésre szánnák el magukat, sikerrel járhatnának
„Az egyik legjobb gyerekkori barátom matek-testnevelés tanár, én az ő példáját látva – és okulva belőle – soha nem lennék tanár, még ha egy gyönyörűszép hivatás is” – mondta Majoros Péter, vagyis Majka a Partizán hétfőn megjelent beszélgetésében.
Eduline
Gulyás Márton többek között a pedagógussztrájkról is kérdezte a dalszövegírót-rappert, aki azt mondta, sok ismerőse végzett tanárként, volt, aki dolgozott is iskolában, de ő soha nem lenne tanár. Majoros Péter szerint ugyanaz igaz a tanárokra is, mint az ápolókra vagy a rendőrökre: nagyon nagy összeget kellene arra áldozni, hogy azok az emberek, akik tanítanak, megfelelő életkörülmények között éljenek.
Hozzátette azt is: nem érti, miért pont azok az emberek „vannak elhanyagolva”, akik ezekben a szakmákban dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy vajon lesz-e eredménye a pedagógusok munkabeszüntetésében, azt mondta: ha a tanárok radikális lépésre szánnák el magukat, sikerrel járhatnának.
„Ha most minden tanár, aki elkezdte a tanársztrájkot, azt mondja, hogy márpedig én nem megyek be dolgozni holnap, és addig nem megyek be dolgozni, amíg nem születik erre valamilyen megoldás, arra azt mondom, hogy oké. De aztán otthon ülnek, és azt mondják, hogy a gyerekemnek hogyan adok enni, ha nem megyek be holnap? És akkor előbb-utóbb a közösségen belül, hogy figyelj, mi az Ilonkával csak bemegyünk. Akkor Ilonkával együtt bemegy már Laci bácsi, ő már szól a tesitanárnak, ő is bemegy. És azt veszed észre, hogy eltelt három-négy hónap, és mindenki visszaszivárgott az életbe” – magyarázta.
Majka szerint nagyon nagy társadalmi támogatás venné körbe a tanárokat. „Szerintem ha valamelyik részleg, valamelyik olyan szegmens drasztikus lépésre szánná el magát, meglepődnének, hogy milyen összetartás van a magyar társadalomban” – mondta.
A tanársztrájkról szóló rész a 42. perctől kezdődik:
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
