Szerda éjfélig változtathatnak a középfokú iskolákba jelentkezők az iskola/tagozatlistán. Az esetek többségében azonban nem érdemes hozzányúlni a listához. Elmagyarázzuk, miért.
„Évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja” – írja az Oktatási Hivatal.
Előre kell sorolnom a „mentőöv” iskolát?
Pedig ez kifejezetten rossz taktika: ha azt az iskolát/tagozatot soroljátok előre, ahová biztosan bekerültök, és hátrébb soroljátok azt az iskolát, amely sokkal szimpatikusabb, de bizonytalanabbnak tűnik a felvétel, azzal még az esélyét is kizárjátok annak, hogy (valami csoda folytán) oda mégis bekerüljetek.
Miért?
Erre a kérdésre a középiskolai felvételi algoritmusa ad választ. Az algoritmus lényege, hogy a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre kerülnek be, de csak „ceruzásan”. A nevüket bármikor ki lehet radírozni, ha náluk magasabb pontszámú jelentkező szeretne bekerülni az adott iskolába/tagozatra, és így már túllépnénk a maximális létszámot. Az így „kiradírozott” jelentkezőnél az algoritmus ekkor előveszi a jelentkezési lista második helyén álló iskolát/tagozatot, és ott próbálkozik. Ha a pontszáma és a létszám alapján oda bekerül, akkor meg is van az az iskola, ahol a jövő szeptemberben kezd.
Ha ott sem jön össze a felvételi (mert a létszámkeretbe „beférő” diákok közül mindnek magasabb a pontszáma, mint az övé), akkor az algoritmus a harmadik helyen álló iskolánál/tagozatnál próbálkozik, és így tovább.
Ez azt jelenti, hogy ha azt az iskolát és tagozatot rakjátok a sorrendmódosítási időszakban az első helyre, ahová biztosan bekerültök, az algoritmus nem próbálja végig a többi iskolát – hiszen már az elsőnél sikerrel járt.
Ne higgyetek az ideiglenes rangsornak
Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozták az ideiglenes felvételi rangsort az iskolák. Sokan pont azért szeretnének változtatni az iskolák sorrendjén, mert úgy vélik, "túl hátul" állnak egy-egy felvételi rangsorban.
Pedig önmagában semmit nem jelent, ha a 30 fővel induló osztály ideiglenes felvételi rangsorában csak a 40., az 50. vagy éppen a 70. helyen álltok. A rangsorra ugyanis minden diák felkerül, aki az adott képzést megjelölte és megfelelt az alapfeltételeknek. Ha mondjuk az 47. helyen álltok, könnyen előfordulhat, hogy az előttetek álló 46 diák közül húsz egy másik iskolába kerül be (egész egyszerűen azért, mert az az iskola előrébb áll a jelentkezési listájukon). Hogy ilyenkor mi történik? Ti kerültök be a helyükre.
Mutatunk néhány példát. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium angol nyelvi előkészítős osztályában tavaly 16 hely volt, és 561-en jelentkeztek. Azt gondolhatnánk, hogy csak azok örülhettek, akik az ideiglenes felvételi rangsor első tizenhat helyén álltak, pedig nem: az utolsóként felvett (vagyis legalacsonyabb pontszámú) diák a 132. helyen állt az ideiglenes rangsorban. A budapesti Fazekas-gimnáziumban a hat évfolyamos képzés egyik, angolt emelt szinten tanuló osztályába tavaly 32 diákot vettek fel, miközben a jelentkezők száma 204 volt. Az utolsóként bekerült felvételiző az ideiglenes rangsor 74. helyén állt.
Hogy ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük be? Az Oktatási Hivatal oldaláról, bár elég nehéz megtalálni az infókat. Itt mutatjuk meg, hogyan találjátok meg azoknak az iskoláknak a jelentkezési adatait az előző évekből, ahová jelentkeztetek:
Akkor milyen legyen a sorrend?
A sorrend megváltoztatásakor ne vegyétek figyelembe sem az ideiglenes rangsorban elfoglalt helyet, sem a túljelentkezést. Csak egy szempontot: hogy hol szeretnétek a legszívesebben tanulni. A taktikázás csak balul sülhet el ilyenkor.
Akkor ne is változassak?
Ha nem változott a véleményetek a megjelölt iskolákról, akkor ne. Akkor kell változtatni a sorrenden, ha valamiért mégsem az előre sorolt iskolá/iskolákban tanulnátok a legszívesebben. Ez is könnyen előfordulhat, ha például a szóbeli felvételin nem voltak szimpatikusak a tanárok, vagy helyileg jobb lenne egy másik iskola.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
