Több iskolában ezen a héten is folytatódik a sztrájk, miután a kormány nem reagált érdemben a szakszervezetek követeléseire.
A debreceni Ady Endre Gimnáziumban hat tanár vesz részt a sztrájkban, ezen a héten is folytatják, naponta egy ember sztrájkol – adta hírül az RTL Klub híradója.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint az első napon, vagyis március 16-án a pedagógusok 13 százaléka tagadta meg a munkát, a PDSZ szerint azonban sokkal többen, volt olyan nap, amikor több mint 20 ezren sztrájkoltak, sőt szakképző intézmények tanárai is csatlakoztak a sztrájkhoz. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az RTL Klub kérdésére azt írta, ezekben az iskolákban múlt szerdán két-háromszáz dolgozó csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
A Szerb Antal Gimnáziumban ezen a héten is folytatják
A budapesti Szerb Antal Gimnázium sztrájkoló tanárai már pénteken azt írták az Eduline-nak, hogy hétfőn folytatják a sztrájkot, a kormány részéről ugyanis semmilyen érdemleges reakció nem érkezett.
Hozzátették: a március 16-án kezdődött pedagógussztrájkban a gimnázium tanárainak 82 százaléka vett részt, a diákjaik majdnem 90 százaléka távolmaradásával támogatta a munkabeszüntetést, közülük sokan aktív résztevői voltak a szerdai diáktüntetésnek is.
A szegedi Gedói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tantestületének többsége polgári engedetlenségi akciót indított, huszonkilencen nem vették fel a munkát hétfő délelőtt. Erről itt olvashattok:
Van, aki egyedül sztrájkol
Simkó Edit, aki a szombati tanártüntetésen is felszólalt, a Facebookon azt írta:
A polgári engedetlenséget sztrájkba fordítom, mert ugyan nem történt semmi kormányzati oldalon, de
-a gyerekek nagyon hiányoznak, - azonnali felmentést nem szeretnék, szükségem van pár nap védelemre, pihenőre a sztrájk ernyője alatt,- a gördülő sztrájkot nem hagyom megállni!
Arra kéri a pedagógusokat, hogy „aki még nem volt engedetlen, tegye meg. Legyen élő jel, hogy nemoké, hogy elég volt”.
Április 1-jén szolidaritási koncertet tartanak
Szombaton egyébként megtelt a Kossuth tér, a pedagógustüntetésen azt is bejelentették, hogy a Tanítanék és a noÁr Mozgalom közös szolidaritási koncertet szervez április 1-jére.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
