Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Szerda éjfélig változtathatnak a középfokú iskolákba jelentkezők az iskola/tagozatlistán. Az esetek többségében azonban nem érdemes hozzányúlni a listához. Elmagyarázzuk, miért.
„Évről évre tapasztalható, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja” – írja az Oktatási Hivatal.
Előre kell sorolnom a „mentőöv” iskolát?
Pedig ez kifejezetten rossz taktika: ha azt az iskolát/tagozatot soroljátok előre, ahová biztosan bekerültök, és hátrébb soroljátok azt az iskolát, amely sokkal szimpatikusabb, de bizonytalanabbnak tűnik a felvétel, azzal még az esélyét is kizárjátok annak, hogy (valami csoda folytán) oda mégis bekerüljetek.
Miért?
Erre a kérdésre a középiskolai felvételi algoritmusa ad választ. Az algoritmus lényege, hogy a jelentkezők az általuk elsőnek megjelölt helyre kerülnek be, de csak „ceruzásan”. A nevüket bármikor ki lehet radírozni, ha náluk magasabb pontszámú jelentkező szeretne bekerülni az adott iskolába/tagozatra, és így már túllépnénk a maximális létszámot. Az így „kiradírozott” jelentkezőnél az algoritmus ekkor előveszi a jelentkezési lista második helyén álló iskolát/tagozatot, és ott próbálkozik. Ha a pontszáma és a létszám alapján oda bekerül, akkor meg is van az az iskola, ahol a jövő szeptemberben kezd.
Ha ott sem jön össze a felvételi (mert a létszámkeretbe „beférő” diákok közül mindnek magasabb a pontszáma, mint az övé), akkor az algoritmus a harmadik helyen álló iskolánál/tagozatnál próbálkozik, és így tovább.
Ez azt jelenti, hogy ha azt az iskolát és tagozatot rakjátok a sorrendmódosítási időszakban az első helyre, ahová biztosan bekerültök, az algoritmus nem próbálja végig a többi iskolát – hiszen már az elsőnél sikerrel járt.
Ne higgyetek az ideiglenes rangsornak
Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozták az ideiglenes felvételi rangsort az iskolák. Sokan pont azért szeretnének változtatni az iskolák sorrendjén, mert úgy vélik, "túl hátul" állnak egy-egy felvételi rangsorban.
Pedig önmagában semmit nem jelent, ha a 30 fővel induló osztály ideiglenes felvételi rangsorában csak a 40., az 50. vagy éppen a 70. helyen álltok. A rangsorra ugyanis minden diák felkerül, aki az adott képzést megjelölte és megfelelt az alapfeltételeknek. Ha mondjuk az 47. helyen álltok, könnyen előfordulhat, hogy az előttetek álló 46 diák közül húsz egy másik iskolába kerül be (egész egyszerűen azért, mert az az iskola előrébb áll a jelentkezési listájukon). Hogy ilyenkor mi történik? Ti kerültök be a helyükre.
Mutatunk néhány példát. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium angol nyelvi előkészítős osztályában tavaly 16 hely volt, és 561-en jelentkeztek. Azt gondolhatnánk, hogy csak azok örülhettek, akik az ideiglenes felvételi rangsor első tizenhat helyén álltak, pedig nem: az utolsóként felvett (vagyis legalacsonyabb pontszámú) diák a 132. helyen állt az ideiglenes rangsorban. A budapesti Fazekas-gimnáziumban a hat évfolyamos képzés egyik, angolt emelt szinten tanuló osztályába tavaly 32 diákot vettek fel, miközben a jelentkezők száma 204 volt. Az utolsóként bekerült felvételiző az ideiglenes rangsor 74. helyén állt.
Hogy ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük be? Az Oktatási Hivatal oldaláról, bár elég nehéz megtalálni az infókat. Itt mutatjuk meg, hogyan találjátok meg azoknak az iskoláknak a jelentkezési adatait az előző évekből, ahová jelentkeztetek:
Akkor milyen legyen a sorrend?
A sorrend megváltoztatásakor ne vegyétek figyelembe sem az ideiglenes rangsorban elfoglalt helyet, sem a túljelentkezést. Csak egy szempontot: hogy hol szeretnétek a legszívesebben tanulni. A taktikázás csak balul sülhet el ilyenkor.
Akkor ne is változassak?
Ha nem változott a véleményetek a megjelölt iskolákról, akkor ne. Akkor kell változtatni a sorrenden, ha valamiért mégsem az előre sorolt iskolá/iskolákban tanulnátok a legszívesebben. Ez is könnyen előfordulhat, ha például a szóbeli felvételin nem voltak szimpatikusak a tanárok, vagy helyileg jobb lenne egy másik iskola.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).