Újabb listát hoztunk: itt az összes budapesti Waldorf-általános iskola

Hogy könnyebb legyen az iskolaválasztás, listába szedtük a fővárosi Waldorf-általánosokat.

  • Bezzeg Hanna

A diákok nem jegyeket szereznek, hanem szöveges formában kapnak visszajelzést tudásukról, de az év végén "állami" és Waldorf-bizonyítványt egyaránt szereznek, ami fontos a továbbtanulás szempontjából – vagyis nem probléma, ha valaki egy Waldorf-iskolából hagyományos állami középiskolában szeretne továbbtanulni.

Az intézményekben a tanuláshoz nem használnak tankönyveket: a diákok füzetbe jegyzetelnek, esetleg könyvtári könyvekben kutatnak információk után. Az oktatás epochákban történik (az epocha szó a görög nyelvből jön, jelentése: korszak), ami azt jelenti, hogy három-négy héten keresztül ugyanazzal a témakörrel foglalkoznak, azt viszont komplex módon, több szemszögből is megvizsgálják, illetve minden gyereknek van saját, önálló feladata.

A művészeti oktatásnak is kiemelt szerep jut, a legtöbb iskolában a dráma, a festészet, a szobrászat, a kézművesség és a zene is fókuszban van.

A budapesti Waldorf-általános iskolák listája:

  • Óbudai Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (III. kerület)
  • Kispesti Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gimnázium (XIX. kerület)
  • Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (II. kerület)
  • Csillagösvény Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (XI. kerület)
  • Sashalmi Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (XVI. kerület)
  • Közép-budai Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (II. kerület)
  • Zuglói Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (XIV. kerület)
  • Csillagberek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola (IV. kerület)
  • Rózsaház Gyógypedagógiai Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (XII. kerület)
  • Christophorus Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (X. kerület)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.