A köznevelési államtitkár szerint "nehezen értelmezhető a nyomásgyakorlás", mert a parlament már befejezte a munkáját, vagyis nincs lehetőség a törvények módosítására. A PDSZ országos választmányának tagja azonban még a munkabeszüntetés előtt elmondta, miért érezték úgy, hogy most kell felhívniuk a figyelmet az oktatás siralmas helyzetére.
„A célokban – a béremelés szükségességében – nincs vita, de erről a következő két hétben már nem születik döntés, így nehezen értelmezhető a nyomásgyakorlás” – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Hír TV-ben, hozzátéve: az április 3-i választásig már nincs törvényhozási időszak, a parlament befejezte a munkáját, vagyis lehetőség sincs a törvények módosítására.
A Magyar Hírlap összefoglalója szerint Maruzsa Zoltán azt mondta, a kormány tavaly októbertől következetesen jelezte a tanároknak, hogy a javaslatokról már nem hoznak döntést a választások előtt, ezért is teljesen érthetetlen az időzítés.
A kérdésre – miért pont most sztrájkolnak az oktatásban dolgozók – Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja már napokkal ezelőtt válaszolt abban a videóban, amellyel arra kérték a pedagógusokat, hogy csatlakozzanak a határozatlan idejű sztrájkhoz.
„Miért most sztrájkolunk? Azért, mert azt szeretnénk elérni, hogy bármelyik kormány is jut hatalomra, azonnal foglalkozzon a közoktatás ügyével, különben nem tudjuk, hogy holnap ki fog tanítani. Nem tudjuk, hogy ki fog egyáltalán vigyázni a gyerekekre, hiszen egyre kevesebben vagyunk” – mondta.
Hozzátette: az ukrajnai háború miatt egyre több iskoláskorú érkezik az országba, akiket szintén fogadni kell az iskolákban. „Na de kik lesznek azok, akik foglalkoznak velük, amikor sorra hagyják el a pályát az oktatásban dolgozók? Azért, mert nem kapnak elegendő bért ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, és olyan mértkű a munkaterhelést, amit már nem lehet kibírni” – magyarázta, hozzátéve: ha még többen elhagyják a pályát, végképp összedől a rendszer, „amely valójában már most sem működik igazán”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
