Miért pont most sztrájkolnak a tanárok?

A köznevelési államtitkár szerint "nehezen értelmezhető a nyomásgyakorlás", mert a parlament már befejezte a munkáját, vagyis nincs lehetőség a törvények módosítására. A PDSZ országos választmányának tagja azonban még a munkabeszüntetés előtt elmondta, miért érezték úgy, hogy most kell felhívniuk a figyelmet az oktatás siralmas helyzetére.

  • Eduline

„A célokban – a béremelés szükségességében – nincs vita, de erről a következő két hétben már nem születik döntés, így nehezen értelmezhető a nyomásgyakorlás” – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Hír TV-ben, hozzátéve: az április 3-i választásig már nincs törvényhozási időszak, a parlament befejezte a munkáját, vagyis lehetőség sincs a törvények módosítására.

A Magyar Hírlap összefoglalója szerint Maruzsa Zoltán azt mondta, a kormány tavaly októbertől következetesen jelezte a tanároknak, hogy a javaslatokról már nem hoznak döntést a választások előtt, ezért is teljesen érthetetlen az időzítés.

A kérdésre – miért pont most sztrájkolnak az oktatásban dolgozók – Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja már napokkal ezelőtt válaszolt abban a videóban, amellyel arra kérték a pedagógusokat, hogy csatlakozzanak a határozatlan idejű sztrájkhoz.

„Miért most sztrájkolunk? Azért, mert azt szeretnénk elérni, hogy bármelyik kormány is jut hatalomra, azonnal foglalkozzon a közoktatás ügyével, különben nem tudjuk, hogy holnap ki fog tanítani. Nem tudjuk, hogy ki fog egyáltalán vigyázni a gyerekekre, hiszen egyre kevesebben vagyunk” – mondta.

Hozzátette: az ukrajnai háború miatt egyre több iskoláskorú érkezik az országba, akiket szintén fogadni kell az iskolákban. „Na de kik lesznek azok, akik foglalkoznak velük, amikor sorra hagyják el a pályát az oktatásban dolgozók? Azért, mert nem kapnak elegendő bért ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, és olyan mértkű a munkaterhelést, amit már nem lehet kibírni” – magyarázta, hozzátéve: ha még többen elhagyják a pályát, végképp összedől a rendszer, „amely valójában már most sem működik igazán”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.