Az ország egyik legjobb gimnáziumában a tanárok háromnegyede sztrájkolt szerdán

A budapesti Eötvös József Gimnázium tanári karának háromnegyede is sztrájkba lépett szerdán, mert "vállalt polgári értékrendjét és pedagógiai meggyőződését a köznevelési rendszer megbéklyózza, a pedagógusokat egzisztenciális kilátástalanságban tartja."

  • Bezzeg Hanna

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban a tanárok háromnegyede csatlakozott a tegnapi pedagógussztrájkhoz. Facebook-bejegyzésükben részletesen kifejtették, miért kell változás.

A tanárok fizetésének reálértéke folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy a bérek nem tartanak lépést a forint értékének romlásával. Ez ahhoz vezet, hogy "a pedagógusok évről évre egyre kevesebbet tudnak vásárolni a boltban, és aki még megteheti, egyre rövidebb időre mehet el nyaralni." Hozzáteszik: az sem ritka, hogy a tanárok gyerekei csak nagyszülői támogatással tudnak kirándulásokon részt venni vagy különórára járni.

A pályakezdő pedagógusok helyzete is előkerül, a bérminimumnál pedig először 9 év munka után kereshetnek többet, bruttó 3900 forinttal. Írnak a tanárok munkaterheléséről is: a plusz feladatokat (szakkör, korrepetálás, programszervezés) bármiféle javadalmazás nélkül végzik el, illetményük pedig akkor sem változik, ha egyik évről a másikra megnő a heti óraszámuk.

"Több tantárgyból is erősen kérdéses, hogy a szakmaiatlan, rugalmatlan, a diákok túlterheltségét okozó szabályzók előírásai megvalósíthatók-e egyáltalán. Ezen előírások következtében a magyar közoktatásban továbbra is dominál a nem gyereket, hanem tananyagot tanítunk attitűd."

A határozatlan idejű munkabeszüntetés eseményeit percről percre követtük, ide kattintva nézhetitek meg tudósításunkat.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.