Két városban is átvállalja az önkormányzat a sztrájkoló óvónők bérét

Több dunaújvárosi környékbeli intézmény pedagógusai is csatlakoztak a határozatlan idejű sztrájkhoz. Erre az időre elvileg nem járna bér a dolgozóknak, de az önkormányzat a helyi óvoda fenntartójaként átvállalja a sztrájkoló dolgozók fizetését. Hasonló döntés született Miskolcon is.

  • Bezzeg Hanna

Több dunaújvárosi iskolában is sztrájkoltak tanárok, szerdán a Vasvári Pál Általános Iskola 39 pedagógusából 32-en csatlakoztak a munkabeszüntetéshez, míg az Arany János Általános Iskolában 23-an akcióztak, 19-en mozdultak meg a Dózsa György Általános Iskolában, 25-en pedig a Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI-ben. A Széchenyi István Gimnázium 25 tanára csatlakozott a sztrájkhoz, a Rosti Pál Gimnáziumban egy pedagógus kivételével az egész tanári kar kiállt a megmozdulás mellett - olvasható a város honlapján.

A Dunaújvárosi Óvoda 13 tagintézményéből 126 dolgozó sztrájkolt. Kálló Gergely, a térség országgyűlési képviselője bejelentette, hogy az óvoda fenntartójaként az önkormányzat vállalja, hogy a sztrájkoló munkavállalók megkapják a fizetésüket.

Miskolcon is ugyanígy döntöttek. A város polgármestere, Veres Pál a Facebookon azt írta, az önkormányzat a jogszerű sztrájkban résztvevő óvodapedagógusok bérét március 16-18. közötti három napon kieső munkaidőre megfizeti.

Miskolcon is sok pedagógus csatlakozott az akcióhoz, a Herman Ottó Gimnáziumban 38 tanár sztrájkolt, a Földes Ferenc Gimnáziumban pedig 17-en polgári engedetlenséget folytatnak, huszonheten pedig sztrájkolnak - írja a Minap.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.