Mire jó a középiskolák ideiglenes felvételi rangsora? És bekerülhet-e a 40., a 70. vagy a 100. helyen álló diák?

Szerdán a legtöbb középiskola közzétette előzetes felvételi rangsorát, de arra is mindenhol felhívták a felvételizők és a szülők figyelmét, hogy a lista még nem végleges, azaz még nem dőlt el, ki kerül be a különböző tagozatokra. De akkor mire jó a felvételi ideiglenes rangsora ? És mi alapján alakul ki a végleges sorrend?

  • Bezzeg Hanna

Mi az az ideiglenes felvételi rangsor?

Az ideiglenes felvételi jegyzék csupán egy kiindulópont: a rangsorra ugyanis minden diák felkerül, aki az adott képzést megjelölte, és megfelelt az alapfeltételeknek. A listán az is ott van, aki mondjuk csak a harmadik, az ötödik vagy akár a nyolcadik, kilencedik helyen jelölte meg az adott iskolát.

Márpedig őket nagy eséllyel fel fogják venni valamelyik (a saját jelentkezési lapjukon előrébb sorolt) középiskolába, vagyis az ő "kiesésükkel" a többiek előrébb kerülnek az ideiglenes rangsorban is. Hiszen ha egy diák listáján előrébb szerepel egy másik iskola, ahol felveszik, akkor oda kell majd beiratkoznia. A felvételi algoritmusról itt olvashattok:

Kell-e izgulni, ha 30 diákot vesznek fel egy osztályba, és ti az 50. helyen álltok?

Attól függ, mennyire népszerű az adott iskola. Az ország néhány topgimnáziumában valószínűleg baj (egész egyszerűen azért, mert ezeket az iskolákat az összes diák a jelentkezési lista első-második helyén jelöli meg), de számtalan más iskolában ilyen helyezéssel még simán be lehet kerülni. Jó kiindulópont átnézni a korábbi évek felvételi statisztikáit - ebben a cikkünkben lépésről lépésre mutatjuk meg, hogyan nézhetitek meg, hogy tavaly mekkora volt a túljelentkezés, az ideiglenes rangsor hányadik helyéről jutott be az utolsóként felvett diák (ez a lényeg), és hányan jelölték meg az iskolát a jelentkezési lap első helyén.

Mikor lehet sorrendet módosítani és kinek érdemes?

A tanulói adatlap módosítására (a megjelölt iskolák/tanulmányi területek sorrendjének változtatására) március 21-23. között lesz lehetőségetek. Előtte azonban érdemes mérlegelnetek néhány dolgot. Sorrendet ugyanis akkor érdemes változtatni, ha a jelentkezés leadása óta megváltoztak az elképzeléseitek, és már kevésbé szimpatikus számotokra az előre sorolt iskola.

Ha viszont az írásbeli és – adott esetben – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esélyetek sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatnotok. Ugyanis, ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljetek a legjobbnak tűnő középiskolába.

Mikor derülnek ki a végleges eredmények?

A végleges eredmények miatt még egy bő hónapig izgulnotok kell, a középiskolák április 29-ig küldik el a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak.

Mi történik, ha egyik középiskolába sem kerültetek be?

Ebben az esetben sem kell kétségbe esni, kihasználhatjátok a május 9-én kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Ilyenkor az üresen maradt férőhelyekre lehet jelentkezni - az adminisztratív ügyeket viszont már önállóan kell intézni. Az Oktatási Hivatal segít abban, hogy honlapján közzéteszi azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni.

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.