Szerdán a legtöbb középiskola közzétette előzetes felvételi rangsorát, de arra is mindenhol felhívták a felvételizők és a szülők figyelmét, hogy a lista még nem végleges, azaz még nem dőlt el, ki kerül be a különböző tagozatokra. De akkor mire jó a felvételi ideiglenes rangsora ? És mi alapján alakul ki a végleges sorrend?
Mi az az ideiglenes felvételi rangsor?
Az ideiglenes felvételi jegyzék csupán egy kiindulópont: a rangsorra ugyanis minden diák felkerül, aki az adott képzést megjelölte, és megfelelt az alapfeltételeknek. A listán az is ott van, aki mondjuk csak a harmadik, az ötödik vagy akár a nyolcadik, kilencedik helyen jelölte meg az adott iskolát.
Márpedig őket nagy eséllyel fel fogják venni valamelyik (a saját jelentkezési lapjukon előrébb sorolt) középiskolába, vagyis az ő "kiesésükkel" a többiek előrébb kerülnek az ideiglenes rangsorban is. Hiszen ha egy diák listáján előrébb szerepel egy másik iskola, ahol felveszik, akkor oda kell majd beiratkoznia. A felvételi algoritmusról itt olvashattok:
Kell-e izgulni, ha 30 diákot vesznek fel egy osztályba, és ti az 50. helyen álltok?
Attól függ, mennyire népszerű az adott iskola. Az ország néhány topgimnáziumában valószínűleg baj (egész egyszerűen azért, mert ezeket az iskolákat az összes diák a jelentkezési lista első-második helyén jelöli meg), de számtalan más iskolában ilyen helyezéssel még simán be lehet kerülni. Jó kiindulópont átnézni a korábbi évek felvételi statisztikáit - ebben a cikkünkben lépésről lépésre mutatjuk meg, hogyan nézhetitek meg, hogy tavaly mekkora volt a túljelentkezés, az ideiglenes rangsor hányadik helyéről jutott be az utolsóként felvett diák (ez a lényeg), és hányan jelölték meg az iskolát a jelentkezési lap első helyén.
Mikor lehet sorrendet módosítani és kinek érdemes?
A tanulói adatlap módosítására (a megjelölt iskolák/tanulmányi területek sorrendjének változtatására) március 21-23. között lesz lehetőségetek. Előtte azonban érdemes mérlegelnetek néhány dolgot. Sorrendet ugyanis akkor érdemes változtatni, ha a jelentkezés leadása óta megváltoztak az elképzeléseitek, és már kevésbé szimpatikus számotokra az előre sorolt iskola.
Ha viszont az írásbeli és – adott esetben – a szóbeli eredménye alapján úgy tűnik, hogy esélyetek sincs bejutni a legszimpatikusabb iskolába, nem szabad változtatnotok. Ugyanis, ha azt az iskolát soroljátok az első helyre, ahol egészen biztosan sikerül a felvételi, éppen annak az esélyét zárjátok ki, hogy a bizonytalanabbnak tűnő iskolát a rendszer „kipróbálja”, és (nagy meglepetésre/valami csoda folytán) bekerüljetek a legjobbnak tűnő középiskolába.
Mikor derülnek ki a végleges eredmények?
A végleges eredmények miatt még egy bő hónapig izgulnotok kell, a középiskolák április 29-ig küldik el a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a diákoknak és az általános iskoláknak.
Mi történik, ha egyik középiskolába sem kerültetek be?
Ebben az esetben sem kell kétségbe esni, kihasználhatjátok a május 9-én kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Ilyenkor az üresen maradt férőhelyekre lehet jelentkezni - az adminisztratív ügyeket viszont már önállóan kell intézni. Az Oktatási Hivatal segít abban, hogy honlapján közzéteszi azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
