Március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetést tervez a két nagy pedagógus-szakszervezet. Mutatjuk, miért küzdenek.
A kormány és a pedagógus-szakszervezetek közt hónapok óta zajló tárgyalások nem vezettek eredményre, ahogy a január 31-i kétórás munkabeszüntetés sem. A január végi akciót követően majdnem háromszáz iskolában kezdtek tanárok polgári engedetlenségi akcióba, március 16-ra pedig a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozatlan idejű sztrájkot szervez. Mutatjuk, mit is követelnek pontosan a tanárok.
A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1- jétől – a kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
A pedagógusok bérét 2015 januárja óta egy külön megállapított, azóta is változatlan (a 2014-es minimálbér összegének megfelelő) vetítési alap szabja meg. Pedig eredetileg a minimálbér alapján számították a fizetésüket. Ez fájó pont: az elmúlt hat évben a minimálbért fokozatosan emelték, ma már 200 ezer forint, vagyis a tanárok fizetését több mint 60 százalékkal kellene megtoldani ahhoz, hogy a köznevelési törvényben eredetileg rögzített szintet elérje.
Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye emelkedjen!
A szakszervezetek nemcsak a pedagógusok, hanem más iskolai dolgozók fizetésemelését is kérik, arra hivatkozva, hogy a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
A munkaterhek csökkentését is követelik a szakszervezetek, szerintük ugyanis a pedagógusok több mint heti 40 órát dolgozik.
A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35 órát legyenek beoszthatók gyermek- vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre!
A szakszervezetek szerint rendszeresen előfordul az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba a pedagógushiány miatt.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
