Az iskolákban is megszűntek a járványügyi korlátozások, ezért a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt követeli, azonnal vonják vissza a járványhelyzetre hivatkozva hozott sztrájkrendeletet. A szakszervezet közleményében az áll, hogy követelésüket még ma eljuttatják Orbán Viktornak.
„A kormány által a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva hozott szabályok arra irányulnak, hogy a sztrájkjog gyakorlása ne okozzon fennakadást, a sztrájk gyakorlatilag észrevétlen maradjon, ezáltal sztrájkjog nyomásgyakorló funkciója vesszen el” – írja hétfői közleményében a PDSZ.
Hozzáteszik: nem felel meg a valóságnak, amit Gulyás Gergely a múlt heti kormányinfón a sztrájkrendeletről mondott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre úgy válaszolt: „Amire most ön hivatkozik az nem egy a vírussal összefüggő intézkedés volt, hanem miután a bíróság hozott egy döntést, amiben jogellenesnek minősítette a pedagógussztrájkot, azt is előírta, hogy a kormánynak kell meghatározni, jogszabályban kell azt meghatározni, hogy milyen keretek között van lehetőség a sztrájk gyakorlására. Tehát a kettő között összefüggés nincsen.”
A szakszervezet nem így gondolja, szerintük a rendelet és a járványügy között van összefüggés - már csak azért is, mert a járvány a rendelet címében is szerepel, ráadásul ez a jogszabály a járványügyi veszélyhelyzeten kívül nem is születhetett volna meg.
„Még elégséges szolgáltatást pedig csak törvény szabályozhat, és a közoktatás területén ilyen törvény nincs” – emelik ki. A PDSZ idéz a sztrájktörvényből is, amelyben az áll, hogy ha törvényi szabályozás nincs a még elégséges szolgáltatásról, akkor arról a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell megállapodni. „Ebben az esetben a sztrájk akkor tartható meg, ha a felek a megállapodást megkötötték, vagy ennek meghiúsulása esetén bármelyikük kérelmére a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozata megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit” – idézik a jogszabályt.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a sztrájk alapjog, ezt nem lehet „a közoktatás és a szakképzés területén nem is létező járványügyi helyzetre hivatkozással korlátozni”.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
