Vonja vissza a kormány a sztrájkrendeletet, különben március 16-ára országos szolidaritási és polgári engedetlenségi akciót szerveznek - ez áll abban a felhívásban, amelyet a Tanítanék mozgalom tett közzé a Facebookon.
Felszólítják a kormányt, hogy legkésőbb március 11-ig vonja vissza a sztrájkrendeletet. „Ellenkező esetben országos szolidaritási akcióba és polgári engedetlenségre hívunk minden munkavállalót - tehát nem csak az oktatásban dolgozókat - az ellehetetlenített, láthatatlanná tett pedagógussztrájk idején, 2022. március 16-án” – olvasható abban a felhívásban, amelyet Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium, Tóth Viktor, a Kőbányai Szent László Gimnázium, Tollner József, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, valamint Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára írt alá, és amely a Tanítanék Facebook-oldalán jelent meg hétfő délelőtt.
A négy tanár azt írja, az elmúlt években minden jogszerű lehetőséget kihasználva jelezték, hogy Magyarországon az oktatás állapota válságos, ezt minden mérés bizonyítja, „de tudja ezt mindenki, akinek iskoláskorú gyereke, unokája van, vagy az oktatásban dolgozik ő maga vagy a hozzátartozója”.
Úgy látják, hogy a gyerekek túlterheltségén, a korszerűtlen és irdatlan mennyiségű tananyagon, az épületek, oktatási eszközök fizikai állapotán, és a tanári pálya presztízsén az elmúlt 12 év alatt nemhogy javítani nem sikerült, de ezek romlottak, sőt egyre nagyobb a tanárhiány is. A tanári bér nemcsak nemzetközi összehasonlításban, de a többi diplomás béréhez képest is alacsony, „egyre többen kénytelenek elhagyni a pályát, és a nyugdíjba vonulók számához viszonyítva nagyon kevesen jelentkeznek pedagógusképző felsőoktatási intézményekbe”.
Emlékeztetnek arra, hogy a szakszervezetek március 16-ra sztrájkot hirdettek, de a kormány február 11-én egy rendelettel ezt a munkabeszüntetést kiüresítette. „Olyan feltételeket támasztott a sztrájk idejére, melyek az egyszerű napi gyakorlatban sem kivitelezhetők, s a tanároknak lényegében végig kell dolgozniuk a sztrájkjukat, csak a bérükről mondhatnak le az alatt. Tette ezt a kormány úgy, hogy a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazásával visszaélt, hiszen jogerős bírósági határozat szól arról, hogy a járványhelyzet nem befolyásolja a pedagógusok sztrájkjogát. A „láthatatlan” sztrájknak viszont sokak szerint nincs igazi érdekérvényesítő ereje, ezért abba ilyen formában nem is fognak beleállni” – olvasható a nyílt levélben.
A tanárok arra kérik azokat a pedagógusokat, akik a kiüresített sztrájkot nem tartják elegendőnek, hogy a polgári engedetlenség eszközével élve tegyék láthatóvá munkabeszüntetésüket március 16-án.
„Kérjük, hogy az ország állampolgárai fejezzék ki szolidaritásukat a nap folyamán: tűzzenek kockás szalagot ruhájukra vagy autójukra, vegyenek fel kockás inget vagy tegyék ki azt zászlóként az ablakokba, írjanak szolidaritási nyilatkozatot, jöjjenek az iskolákhoz, ne küldjék aznap iskolába gyereküket - ahogy azt a szakszervezetek is kérik -, vagy akár álljanak le egy órára a munkával március 16-án reggel 8 és 9 óra között” – teszik hozzá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
