Ne küldjék iskolába a gyerekeket március 16-án! Országos akcióba kezdenek a tanárok, ha a kormány nem lép

Vonja vissza a kormány a sztrájkrendeletet, különben március 16-ára országos szolidaritási és polgári engedetlenségi akciót szerveznek - ez áll abban a felhívásban, amelyet a Tanítanék mozgalom tett közzé a Facebookon.

  • Szabó Fruzsina

Felszólítják a kormányt, hogy legkésőbb március 11-ig vonja vissza a sztrájkrendeletet. „Ellenkező esetben országos szolidaritási akcióba és polgári engedetlenségre hívunk minden munkavállalót - tehát nem csak az oktatásban dolgozókat - az ellehetetlenített, láthatatlanná tett pedagógussztrájk idején, 2022. március 16-án” – olvasható abban a felhívásban, amelyet Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium, Tóth Viktor, a Kőbányai Szent László Gimnázium, Tollner József, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, valamint Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára írt alá, és amely a Tanítanék Facebook-oldalán jelent meg hétfő délelőtt.

A négy tanár azt írja, az elmúlt években minden jogszerű lehetőséget kihasználva jelezték, hogy Magyarországon az oktatás állapota válságos, ezt minden mérés bizonyítja, „de tudja ezt mindenki, akinek iskoláskorú gyereke, unokája van, vagy az oktatásban dolgozik ő maga vagy a hozzátartozója”.

Úgy látják, hogy a gyerekek túlterheltségén, a korszerűtlen és irdatlan mennyiségű tananyagon, az épületek, oktatási eszközök fizikai állapotán, és a tanári pálya presztízsén az elmúlt 12 év alatt nemhogy javítani nem sikerült, de ezek romlottak, sőt egyre nagyobb a tanárhiány is. A tanári bér nemcsak nemzetközi összehasonlításban, de a többi diplomás béréhez képest is alacsony, „egyre többen kénytelenek elhagyni a pályát, és a nyugdíjba vonulók számához viszonyítva nagyon kevesen jelentkeznek pedagógusképző felsőoktatási intézményekbe”.

Emlékeztetnek arra, hogy a szakszervezetek március 16-ra sztrájkot hirdettek, de a kormány február 11-én egy rendelettel ezt a munkabeszüntetést kiüresítette. „Olyan feltételeket támasztott a sztrájk idejére, melyek az egyszerű napi gyakorlatban sem kivitelezhetők, s a tanároknak lényegében végig kell dolgozniuk a sztrájkjukat, csak a bérükről mondhatnak le az alatt. Tette ezt a kormány úgy, hogy a veszélyhelyzetben kapott felhatalmazásával visszaélt, hiszen jogerős bírósági határozat szól arról, hogy a járványhelyzet nem befolyásolja a pedagógusok sztrájkjogát. A „láthatatlan” sztrájknak viszont sokak szerint nincs igazi érdekérvényesítő ereje, ezért abba ilyen formában nem is fognak beleállni” – olvasható a nyílt levélben.

A tanárok arra kérik azokat a pedagógusokat, akik a kiüresített sztrájkot nem tartják elegendőnek, hogy a polgári engedetlenség eszközével élve tegyék láthatóvá munkabeszüntetésüket március 16-án.

„Kérjük, hogy az ország állampolgárai fejezzék ki szolidaritásukat a nap folyamán: tűzzenek kockás szalagot ruhájukra vagy autójukra, vegyenek fel kockás inget vagy tegyék ki azt zászlóként az ablakokba, írjanak szolidaritási nyilatkozatot, jöjjenek az iskolákhoz, ne küldjék aznap iskolába gyereküket - ahogy azt a szakszervezetek is kérik -, vagy akár álljanak le egy órára a munkával március 16-án reggel 8 és 9 óra között” – teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.