Erről ma beszélt Gulyás Gergely a kormányinfón.
A kormány döntése értelmében megszűnik a munkáltatók által kötelezővé tett oltás – kivéve az egészségügyben és a szociális intézményekben.
Ennek értelmében az állami iskolákban bevezetett kötelező oltások előírása is megszűnik - magyarázta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A döntés értelmében továbbá a védettségi igazoláshoz kötött intézkedéseket is eltörlik, nem fog kelleni az oltási kártya a rendezvényekhez. Valamint a beltéri maszkviselési kötelezettséget is eltörlik.
A tanári szakszervezetek már hónapok óta kérik a kormányt, törölje el a fenti szabályt, hiszen azok a tanárok, akik nem oltatták be magukat 2021 végéig, jelenleg csak minisztériumi mentesítéssel vagy orvosi igazolással taníthatnak, annak lejárta után pedig fizetés nélküli szabadságra kell őket küldeni. A szakszervezetek szerint a jelenlegi tanárhiány miatt ez a döntés komolyan veszélyezteti a minőségi oktatást, így annak visszavonását kérték.
Bár tegnap tárgyaltak a szakszervezetek a minisztériummal, a kormány képviselői csak annyit mondtak a kötelező oltásról, hogy a "rendelet felülvizsgálata folyamata van", azonban arról nem beszéltek, hogy milyen irányba és hogyan változnak majd a szabályok. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése után azonban világos: már nem kötelező az oltás az állami iskolákban.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
