Ma ismét tárgyaltak a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal, csupán egy kérdésben volt előre mozdulás, jelentették be a tárgyaló szervezetek.
Frissítés: Az állami iskolákban is eltörölte a kormány a kötelező oltást
Ma délután 2 órától újra tárgyaltak a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) képviselői. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője a megbeszélések előtt elmondta, a "sztrájkhoz kapcsolódó előzetes tevékenységek ütemezésére" kaptak meghívót.
Semmiben nem közeledtek az álláspontok, azonban a kormány érdeklődött a szakszervezeteknél, lesz-e sztrájk március 16-án - mondta el Szabó Zsuzsa a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A válasz: igen.
A bér és a terhelés kérdéskörében nem sikerült megegyezni most sem - mondták el a szaszervezetek az egyeztetés után. A sztrájkot - március 16-án - tehát megtartják, persze a rendelet betartása mellett - mondta el Nagy Erzsébet. A javaslataikat az érdekképviseletek közzéteszik majd a tanároknak a javaslataikat, hogyan tuják majd megszervezni a munkabeszüntetést. Ma azonban nem osztottak meg részleteket, március 7-én árulják el, pontosan milyen formában tervezik a munkabeszüntetést.
A minisztérium a mai tárgyaláson azt mondta az érdekképviseleteknek, hogy az oltási rendelet felülvizsgálata folyamata van, azonban arról nem beszéltek, hogy milyen irányba és hogyan. A szakszervezetek nem tudják mikor lesz a következő tárgyalás, nem egyeztettek időponot - mondta el Nagy Erzsébet.
A tanári érdekképviseletek szerint egyre aktuálisabb a kérdés, hogy az oltási rendelet kapcsán kiadott tanári mentesítések folyamatosan járnak le, így az oltatlan pedagógusok folyamatosan szorulnak ki az iskolákból. A kérdés persze nem csak a jelen helyzetben is komoly problémákat okozó tanárhiány miatt fontos, hanem az ukrán-orosz háború miatt is - tették hozzá a sztrájkbizottság képviselői -, hiszen a menekült gyerekek oktatását is meg kell majd szervezni, azonban kevés tanárral ez nem lesz megvalósítható.
A szakszervezetek és a kormány között már hónapok óta zajlanak a tárgyalások, egyelőre azonban még nem sikerült megállapodniuk sem a béremelésről, sem a munkaterhek csökkentéséről. Visszatérő téma az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendelet is, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, azonban ezzel kapcsolatban sem született eredmény.
Jöhet a sztrájk?
A két nagy tanári szakszervezet március 16-ra határozatlan idejű munkabeszüntetést tervez, hiszen sokadjára sem sikerült közös nevezőre jutni a tárgyaláson. Ezt megtartják - jelentették be a szakszervezetek képviselői.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
