Kiderült, mikor tárgyal újra a kormány a pedagógus-szakszervezetekkel

Jövő héten újra tárgyal a kormány a pedagógusok sztrájkbizottságával. A két nagy szakszervezet kedden egyébként az Alkotmánybírósághoz fordult a sztrájkrendelet miatt.

  • Eduline

Jövő hétre hívta tárgyalni a pedagógusok sztrájkbizottságát a kormány – mondta az Inforádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

„Remélem, és nagyon bízom abban, hogy végre észreveszik, hogy tenniük kell valamit, mert különben összedől az oktatás. Ez már régen nemcsak a pedagógusok baja, hanem valamennyi diáké és az ő családtagjaiké, mert a gyerekek alapvető joga sérül azáltal, hogy nem kapnak minőségi oktatást amiatt, mert nincs elég pedagógus a rendszerben” – mondta a PSZ elnöke.

Közben országszerte egyre több általános és középiskolában kezdenek polgári engedetlenségi akcióba tanárok, így harcolva a sztrájkjogért. A PSZ és a PDSZ közben egyébként az Alkotmánybírósághoz fordult a sztrájkrendelet miatt, részleteket itt találtok:

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.