Több száz tanárszakos egyetemista állt ki a sztrájkjogért harcoló pedagógusok mellett

Három nap alatt több mint 670 tanárszakos hallgató írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amellyel a sztrájkjogért harcoló tanárok mellett állnak ki. Az egyetemisták azt írják, mindannyian feltették már maguknak azt a kérdést, milyen közoktatásba kerülnek majd frissen végzettként, és hogy egyáltalán szeretnének-e tanárként elhelyezkedni. Ezekre a sztrájkrendelet megjelenése óta még nehezebb választ adni.

  • Szabó Fruzsina

„Milyen közoktatás vár ránk? Milyen világba csöppenünk majd tanárként? Egyáltalán szeretnénk tanárként elhelyezkedni? Ezek azok a kérdések, amelyek valamennyiünkben felmerültek az egyetemi éveink alatt (…) Mindannyian különbözőek vagyunk, más-más jövőképpel. Ugyanakkor egyetértünk abban, hogy ezekre a kérdésekre péntek óta még nehezebb választ, válaszokat adnunk” – olvasható abban a szolidaritási nyilatkozatban, amelyet tanárszakos egyetemisták jegyeznek.

A hallgatók által emlegetett „péntek” február 11-e. Aznap jelent meg az a kormányrendelet, amely részletesen felsorolja, pontosan milyen szolgáltatásokat kell nyújtani az iskolákban, óvodákban sztrájk idején. Az általános iskolákban például reggel 7 és délután 5 között gyermekfelügyeletet kell biztosítani, a diákok csak a saját osztályukban lehetnek, minden csoportban, osztályban kell lennie legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek. Az érettségiző osztályokban minden kötelező érettségi tárgyból meg kell tartani az órákat, a többi diáknak az órák felét. A rendelet addig lesz érvényben, amíg „a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló” törvény – vagyis március 16-án, a következő pedagógussztrájk idején még biztosan.

A két nagy szakszervezet szerint a rendelet alaptörvény-ellenes, ezért – ha kell – nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet. Közben legalább tizenkét iskolában kezdtek akciózni tanárok: úgy tiltakoztak a sztrájkrendeket ellen, hogy egy-egy napra megtagadták a munkát. Így döntött számos tanár például a budapest Szent László Gimnáziumban, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban.

A tanárszakos egyetemisták szolidaritási nyilatkozatukban azt írják, szeretnének szolidaritást vállalni azokkal a tanárokkal, akik az elmúlt napokban polgári engedetlenségi akcióba kezdtek. „Támogatjuk őket abban, hogy az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően élhessenek a sztrájk megszervezésének és az abban való részvételnek a jogával” – emelik ki, hozzátéve: szolidaritásukról önállóan döntöttek, nyilatkozatuk nem áll összefüggésben sem egyetemeikkel, sem a szakszervezetekkel, sem gyakorlóiskoláikkal sem.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.