Három nap alatt több mint 670 tanárszakos hallgató írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amellyel a sztrájkjogért harcoló tanárok mellett állnak ki. Az egyetemisták azt írják, mindannyian feltették már maguknak azt a kérdést, milyen közoktatásba kerülnek majd frissen végzettként, és hogy egyáltalán szeretnének-e tanárként elhelyezkedni. Ezekre a sztrájkrendelet megjelenése óta még nehezebb választ adni.
„Milyen közoktatás vár ránk? Milyen világba csöppenünk majd tanárként? Egyáltalán szeretnénk tanárként elhelyezkedni? Ezek azok a kérdések, amelyek valamennyiünkben felmerültek az egyetemi éveink alatt (…) Mindannyian különbözőek vagyunk, más-más jövőképpel. Ugyanakkor egyetértünk abban, hogy ezekre a kérdésekre péntek óta még nehezebb választ, válaszokat adnunk” – olvasható abban a szolidaritási nyilatkozatban, amelyet tanárszakos egyetemisták jegyeznek.
A hallgatók által emlegetett „péntek” február 11-e. Aznap jelent meg az a kormányrendelet, amely részletesen felsorolja, pontosan milyen szolgáltatásokat kell nyújtani az iskolákban, óvodákban sztrájk idején. Az általános iskolákban például reggel 7 és délután 5 között gyermekfelügyeletet kell biztosítani, a diákok csak a saját osztályukban lehetnek, minden csoportban, osztályban kell lennie legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek. Az érettségiző osztályokban minden kötelező érettségi tárgyból meg kell tartani az órákat, a többi diáknak az órák felét. A rendelet addig lesz érvényben, amíg „a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló” törvény – vagyis március 16-án, a következő pedagógussztrájk idején még biztosan.
A két nagy szakszervezet szerint a rendelet alaptörvény-ellenes, ezért – ha kell – nemzetközi bíróság elé viszik az ügyet. Közben legalább tizenkét iskolában kezdtek akciózni tanárok: úgy tiltakoztak a sztrájkrendeket ellen, hogy egy-egy napra megtagadták a munkát. Így döntött számos tanár például a budapest Szent László Gimnáziumban, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, az Eötvös József Gimnáziumban, a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban.
A tanárszakos egyetemisták szolidaritási nyilatkozatukban azt írják, szeretnének szolidaritást vállalni azokkal a tanárokkal, akik az elmúlt napokban polgári engedetlenségi akcióba kezdtek. „Támogatjuk őket abban, hogy az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően élhessenek a sztrájk megszervezésének és az abban való részvételnek a jogával” – emelik ki, hozzátéve: szolidaritásukról önállóan döntöttek, nyilatkozatuk nem áll összefüggésben sem egyetemeikkel, sem a szakszervezetekkel, sem gyakorlóiskoláikkal sem.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
