Az ELTE Apáczai-gimnáziumának több száz volt diákja írta alá azt a szolidaritási nyilatkozatot, amellyel a sztrájkrendelet ellen harcoló tanárokat szeretnék támogatni.
„Mi, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium volt diákjai jelen nyilatkozatunkkal szolidaritást vállalunk egykori iskolánk azon tanáraival, akik az elmúlt napokban sztrájkoltak és a jövőben esetleg polgári engedetlenségi akcióba kezdenek. Támogatjuk őket abban, hogy a hazánk által aláírt nemzetközi egyezményeknek és az ország saját törvényeinek megfelelően élhessenek a sztrájk megszervezésének és az abban való részvételnek a jogával” – írják az Apáczai-gimnázium volt diákjai szolidaritási nyilatkozatukban.
A nyilatkozatot két nap alatt 781 volt apáczais írta alá, köztük vannak olyanok, akik még a hatvanas években érettségiztek a gimnáziumban, a többség azonban az elmúlt években jártak az Apáczaiba.
„A tanár mintát jelent a diákjainak. Azok a tanárok, akik kiállnak jogaik mellett, és akár a polgári engedetlenség eszközéhez folyamodva sztrájkolnak, azok megérdemlik elismerésünket, megbecsülésünket és támogatásunkat” – teszik hozzá.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt napokban több gimnázium és technikum tanárai tiltakoztak a kormány sztrájkrendelete ellen azzal, hogy egy-egy napra megtagadták a munkát. Így döntött például a budapesti Szent László Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium, az Eötvös József Gimnázium, a Szerb Antal Gimnázium több tanára.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
