Újabb budapesti iskola tanárai csatlakoztak tiltakozási hullámhoz, ma ők sem dolgoznak

A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) Pesterzsébeti Technikumának tanárai közül is voltak, akik csatlakoztak a mai akcióhoz.

  • Eduline

Ahogy már írtunk róla, cinkotai Szerb Antal Gimnáziumban 55 tanárból ma 26-an nem tanítanak, polgári engedetlenséggel tiltakoznak a kormány február 11-i rendelete ellen. Egy másik iskolában, egy pesterzsébeti Technikumban is úgy döntött 4 tanár, hogy ma nem tanítanak - tudósított róla a Mérce.

A lapnak nyilatkozó egyik tanár szerint a részvételüknek egyértelmű oka van: a kormány packázik a véleménynyilvánítási szabadságukkal. Puskás Pál hozzátette, a szakképzést eddig a sztrájkkövetelések kevésbé érintették, leginkább csak az oltási kötelezettség vonatkozott rájuk. Szerint ez nem bőszítette fel a tantestületeket annyira, hogy nagyobb létszámban beleálljanak a sztrájkba. Hozzátette, a kiállásuktól azt várja, hogy többen csatlakoznak majd a tiltakozásokhoz.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban, kedden a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, szerdán pedig a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, Szakgimnáziumban és Technikumban tagadták meg a munkát a tanárok tiltakozásképpen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.