33 dolgozó tagadta meg a munkát a Teleki Blanka Gimnáziumban, ez ma már a harmadik iskola

A budapesti Teleki Blanka Gimnázium 33 dolgozója is megtagadta a munkát csütörtökön, ezzel csatlakoznak a sztrájkrendelet ellen tiltakozó iskolákhoz.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, csütörtökön a XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium, valamint a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Pesterzsébeti Technikumának több tanára is úgy döntött, polgári engedetlenséget követ el, és nem végez oktatási-nevelési munkát, így tiltakozik a kormány rendelete ellen, amely ellehetetleníti a pedagógusok márciusi sztrájkját.

Hozzájuk csatlakozott a XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium 33 pedagógusa és nevelési-oktatási munkát segítő dolgozója is.

„Ezzel csatlakozunk az előző napokban hasonló módon tiltakozó gimnáziumokhoz, és teljes mértékben egyetértünk a Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusai által megfogalmazott nyilatkozattal: A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk. Akciónk nem irányul kollégáink ellen, nem irányul az iskolánk vezetősége ellen, nem irányul az iskolánkat felügyelő és irányító tankerület ellen. És főleg nem irányul tanítványaink ellen, sőt: az ő érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk” – írják a Facebookon.

Hozzáteszik: a február 11-én megjelent kormányrendelet ellen tiltakoznak, amely meghatározza, milyen oktatási-nevelési tevékenységekben köteles részt venni egy pedagógus egy esetleges sztrájk esetén. „Teszi ezt úgy, hogy azzal a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg” – emelik ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.