Több középiskola kér portfóliót a nyolcadikos felvételizőktől. De mi az a portfólió?

Összegyűjtöttük, milyen típusú osztályokban elvárás a portfólió benyújtása, és annak is utánajártunk, mi mindent kell tartalmaznia.

  • Eduline

A középiskolai felvételin háromféleképpen kalkulálhatnak a pontokkal. Előfordulhat, hogy csak az általános iskolai tanulmányi eredményt veszik figyelembe, míg egyes helyeken a tanulmányi eredmény és a központi felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény együtteséből alakul ki a végső pontszám. Akadnak olyan intézmények is, ahol szóbeli vizsgát is szerveznek, ekkor a két vizsga, illetve az általános iskolai jegyek hármasából adódnak össze a pontok.

A szóbeli vizsga több intézményben egy portfólió benyújtásával is kiegészül: ez jellemzően a művészeti vagy idegen nyelvi osztályt indító középiskolákban elvárás. A portfólión keresztül az iskolának lehetősége van mélyebben megismerni a jelentkező személyiségét, motivációját, korábbi tevékenységeit és eredményeit. Ilyen portfóliót kell készíteni például a pécsi Leőwey Klára Gimnázium francia tagozatára jelentkező tanulóknak, a személyes hangvételű, bemutatkozó fogalmazás mellé okleveleket, rajzokat és fotókat is csatolhatnak a diákok.

A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium média kultúra tagozatára jelentkező nyolcadikosoknak egy kisfilmet kell készíteniük, míg a váci Madách Imre Gimnázium művészeti tagozatán többek között tanulmányrajzokat, mértani testek ábrázolását és egy parafrázist kell benyújtaniuk, és ezeket a felvételi szóbeli vizsgáján be is kell mutatniuk. Hasonló a követelmény a II. Kerületi Rákóczi Ferenc Gimnázium emelt szintű rajz képzésén is, ahol a jelentkezőknek legalább 10 munkát (rajzot, festményt vagy plasztikát) kell bemutatniuk.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színészképzésére jelentkezőnek egy 1-2 oldalas portfólióval kell készülniuk a szóbeli vizsgára, melyben általános iskolai szakmai munkáikra, eredményeikre és sikereikre kell kitérniük.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.