Több középiskola kér portfóliót a nyolcadikos felvételizőktől. De mi az a portfólió?

Összegyűjtöttük, milyen típusú osztályokban elvárás a portfólió benyújtása, és annak is utánajártunk, mi mindent kell tartalmaznia.

  • Eduline

A középiskolai felvételin háromféleképpen kalkulálhatnak a pontokkal. Előfordulhat, hogy csak az általános iskolai tanulmányi eredményt veszik figyelembe, míg egyes helyeken a tanulmányi eredmény és a központi felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény együtteséből alakul ki a végső pontszám. Akadnak olyan intézmények is, ahol szóbeli vizsgát is szerveznek, ekkor a két vizsga, illetve az általános iskolai jegyek hármasából adódnak össze a pontok.

A szóbeli vizsga több intézményben egy portfólió benyújtásával is kiegészül: ez jellemzően a művészeti vagy idegen nyelvi osztályt indító középiskolákban elvárás. A portfólión keresztül az iskolának lehetősége van mélyebben megismerni a jelentkező személyiségét, motivációját, korábbi tevékenységeit és eredményeit. Ilyen portfóliót kell készíteni például a pécsi Leőwey Klára Gimnázium francia tagozatára jelentkező tanulóknak, a személyes hangvételű, bemutatkozó fogalmazás mellé okleveleket, rajzokat és fotókat is csatolhatnak a diákok.

A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium média kultúra tagozatára jelentkező nyolcadikosoknak egy kisfilmet kell készíteniük, míg a váci Madách Imre Gimnázium művészeti tagozatán többek között tanulmányrajzokat, mértani testek ábrázolását és egy parafrázist kell benyújtaniuk, és ezeket a felvételi szóbeli vizsgáján be is kell mutatniuk. Hasonló a követelmény a II. Kerületi Rákóczi Ferenc Gimnázium emelt szintű rajz képzésén is, ahol a jelentkezőknek legalább 10 munkát (rajzot, festményt vagy plasztikát) kell bemutatniuk.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színészképzésére jelentkezőnek egy 1-2 oldalas portfólióval kell készülniuk a szóbeli vizsgára, melyben általános iskolai szakmai munkáikra, eredményeikre és sikereikre kell kitérniük.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?