Több középiskola kér portfóliót a nyolcadikos felvételizőktől. De mi az a portfólió?

Összegyűjtöttük, milyen típusú osztályokban elvárás a portfólió benyújtása, és annak is utánajártunk, mi mindent kell tartalmaznia.

  • Eduline

A középiskolai felvételin háromféleképpen kalkulálhatnak a pontokkal. Előfordulhat, hogy csak az általános iskolai tanulmányi eredményt veszik figyelembe, míg egyes helyeken a tanulmányi eredmény és a központi felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény együtteséből alakul ki a végső pontszám. Akadnak olyan intézmények is, ahol szóbeli vizsgát is szerveznek, ekkor a két vizsga, illetve az általános iskolai jegyek hármasából adódnak össze a pontok.

A szóbeli vizsga több intézményben egy portfólió benyújtásával is kiegészül: ez jellemzően a művészeti vagy idegen nyelvi osztályt indító középiskolákban elvárás. A portfólión keresztül az iskolának lehetősége van mélyebben megismerni a jelentkező személyiségét, motivációját, korábbi tevékenységeit és eredményeit. Ilyen portfóliót kell készíteni például a pécsi Leőwey Klára Gimnázium francia tagozatára jelentkező tanulóknak, a személyes hangvételű, bemutatkozó fogalmazás mellé okleveleket, rajzokat és fotókat is csatolhatnak a diákok.

A Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium média kultúra tagozatára jelentkező nyolcadikosoknak egy kisfilmet kell készíteniük, míg a váci Madách Imre Gimnázium művészeti tagozatán többek között tanulmányrajzokat, mértani testek ábrázolását és egy parafrázist kell benyújtaniuk, és ezeket a felvételi szóbeli vizsgáján be is kell mutatniuk. Hasonló a követelmény a II. Kerületi Rákóczi Ferenc Gimnázium emelt szintű rajz képzésén is, ahol a jelentkezőknek legalább 10 munkát (rajzot, festményt vagy plasztikát) kell bemutatniuk.

A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium színészképzésére jelentkezőnek egy 1-2 oldalas portfólióval kell készülniuk a szóbeli vizsgára, melyben általános iskolai szakmai munkáikra, eredményeikre és sikereikre kell kitérniük.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.