Hiába próbált bejutni az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületébe a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának tagja.
„Nem mehetnek be, nincs érvényes időpontjuk” – ezt a választ kapták az Emberi Erőforrások Minisztériumának bejáratánál. A PDSZ és a PSZ vezetői eredetileg péntek délelőtt folytatták volna a tárgyalásokat Kisfaludy László helyettes államtitkárral, aki azonban csütörtök este azt írta a szakszervezeteknek: megkapták a másodfokú bíróság döntését, amely kimondja a január 31-i pedagógussztrájk jogellenességét. „A végzésben foglaltaknak a további tárgyalásokra gyakorolt hatásának meghatározása szükséges. Erre tekintettel kezdeményezem a 2022. február 11., péntekre javasolt egyeztetést új időpontban, 2022. február 16., szerda 14 órakor megtartani” – írta.
A szakszervezetek válaszukban ragaszkodtak a pénteki tárgyaláshoz, és jelezték azt is, hogy ott lesznek a tárca épületénél. Szerintük ugyanis a Fővárosi Ítélőszék csütörtöki döntése nincs összefüggésben a további tárgyalásokkal, a minisztérium csak az időt húzza, és ugyanazt akarja elérni, amit a január 31-i figyelmeztető sztrájknál, hogy a március 16-i munkabeszüntetés időpontjában ne legyen jogerős bírósági döntés a még elégséges szolgáltatásokról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőszék február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a pedagógusok január 31-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt. A szakszervezetek azonnal jelezték, hogy a Kúriához fordulnak az ügyben.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a szakszervezetek élő Facebook-bejelentkezésében azt mondta, ebben a végzésben nem csak az szerepel, hogy a január 31-i sztrájkot jogellenesnek ítélték meg: az ítélőszék elutasította a kormány összes beadványát a még elégséges szolgáltatásokról, és a szakszervezetek által beterjesztett ajánlatot hagyta helyben. És kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.
A két szakszervezet szerint éppen ezek miatt kellene minél hamarabb folytatni a tárgyalásokat a kormány és a szakszervezetek között.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
