Hiába próbált bejutni az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületébe a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányának tagja.
„Nem mehetnek be, nincs érvényes időpontjuk” – ezt a választ kapták az Emberi Erőforrások Minisztériumának bejáratánál. A PDSZ és a PSZ vezetői eredetileg péntek délelőtt folytatták volna a tárgyalásokat Kisfaludy László helyettes államtitkárral, aki azonban csütörtök este azt írta a szakszervezeteknek: megkapták a másodfokú bíróság döntését, amely kimondja a január 31-i pedagógussztrájk jogellenességét. „A végzésben foglaltaknak a további tárgyalásokra gyakorolt hatásának meghatározása szükséges. Erre tekintettel kezdeményezem a 2022. február 11., péntekre javasolt egyeztetést új időpontban, 2022. február 16., szerda 14 órakor megtartani” – írta.
A szakszervezetek válaszukban ragaszkodtak a pénteki tárgyaláshoz, és jelezték azt is, hogy ott lesznek a tárca épületénél. Szerintük ugyanis a Fővárosi Ítélőszék csütörtöki döntése nincs összefüggésben a további tárgyalásokkal, a minisztérium csak az időt húzza, és ugyanazt akarja elérni, amit a január 31-i figyelmeztető sztrájknál, hogy a március 16-i munkabeszüntetés időpontjában ne legyen jogerős bírósági döntés a még elégséges szolgáltatásokról.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőszék február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a pedagógusok január 31-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt. A szakszervezetek azonnal jelezték, hogy a Kúriához fordulnak az ügyben.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja a szakszervezetek élő Facebook-bejelentkezésében azt mondta, ebben a végzésben nem csak az szerepel, hogy a január 31-i sztrájkot jogellenesnek ítélték meg: az ítélőszék elutasította a kormány összes beadványát a még elégséges szolgáltatásokról, és a szakszervezetek által beterjesztett ajánlatot hagyta helyben. És kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának.
A két szakszervezet szerint éppen ezek miatt kellene minél hamarabb folytatni a tárgyalásokat a kormány és a szakszervezetek között.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
