A Kúriához fordul a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Fővárosi Ítélőszék döntése miatt.
Ahogy arról csütörtök este beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőszék február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a pedagógusok január 31-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította, egyetlen kivételével. Az ügy a Kúrián folytatódik tovább - olvasható a két szakszervezet közleményében.
„A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt. A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról” – írják.
Hozzáteszik: a bíróság ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. „A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának” – írják.
„Ennek ellenére a másodfokú bíróság álláspontunk szerint tévesen – a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség” – emelik ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
