Hány ponttal lehet bekerülni a középiskolák szóbeli felvételijére? Egy-két iskola ponthatárát már most tudjuk

Több népszerű gimnázium már közzétette, hány ponttól hívják be a jelentkezőket szóbelizni. Mutatjuk a ponthatárokat.

  • Szabó Fruzsina

A szóbelit is szervező középiskolák egy része idén is csak azokat a diákokat hívja majd be a meghallgatásra, akik jó eredményt értek el a központi írásbelin és/vagy általános iskolai jegyeik is jól. Néhány nappal ezelőtt már írtunk a tavalyi szóbeli ponthatárokról (ezt a cikket itt olvashatjátok el), egy-két középiskola azonban már az idei ponthatárt is nyilvánosságra hozta.

Ezek az intézmények nem az idei központi felvételi eredményei alapján hoztak döntést a szóbeli behívási ponthatáráról, már korábban meghúzták a limitet.

A budapesti Babits Mihály Gimnázium nyolcosztályos képzésének szóbelijére például azokat hívják be, akik az írásbelin legalább 60 pontot szereztek, a négyosztályos képzésen 55 pont a ponthatár. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban a nyolcosztályos képzésére - írja oldalán az intézmény - azok jelentkezését várják, akik a központi írásbeli legalább 77 pontot gyűjtöttek.

Az Újbudai Széchenyi István Gimnázium összes tagozatán maximum 400 pontot lehet szerezni (tagozatonként más-más pontszámítási szabályok vannak). Az angol nyelvi előkészítős, a média- és a művészeti tagozat szóbelijére azokat hívják be szóbelizni, akiknek a hozott pontszáma legalább 194 (a központi írásbeli pontszámát megduplázzák, így maximum 200 pontot lehet szerezni, ehhez adják hozzá a 7. év végi és a 8. félévi jegyek összegének kétszeresét, maximum 100 pontot). A központi írásbelin legalább 75 pontot szerzők a szóbelin maximális pontszámot kapnak.

A budapesti Szent Margit Gimnázium azoknak szervez szóbelit, akiknek a legutolsó félévi bizonyítványában nincs egyes, emellett a központi írásbelin is jól teljesítettek. A hatosztályos képzésre jelentkezők közül például azokat hívják be, akik a maximális 100 pontból legalább 45-öt szereztek, és matekból az írásbelijük legalább 15 pontos lett. A négy és öt évfolyamos képzésre felvételizőknél a szóbeli behívási ponthatára 55.

A Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gimnáziumában a humán osztály szóbelijén 50 a ponthatár – vagyis a meghallgatásra azokat a diákokat hívják be, akik a központi felvételin matekból és magyarból legalább 50 pontot gyűjtöttek. Ugyanakkor a kiemelkedő teljesítményű jelentkezők „felmentést” kapnak a szóbeli alól, erre is kitérnek a gimnázium tájékoztatójában.

Milyenek a központi felvételi eredményei?

Az országos, összesített eredményekre még várni kell, több gimnázium és technikum azonban már nyilvánosságra hozta, hogy a náluk írásbelizők (ők nem ugyanazok, akik végül jelentkeznek is az adott iskolába, hiszen a tesztet bármelyik – vizsgát szervező – intézményben megírhatták a diákok, annak az eredményét mindenhol elfogadják) átlagosan hány pontot szereztek magyarból és matekból.

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma is közzétette a statisztikákat: azok a nyolcadikosok, akik január 22-én náluk írták meg a tesztet, magyarból átlagosan 33,24, matekból pedig 28,63 pontot szereztek. A Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban a hatodikosok átlagpontszáma magyarból 34, matekból 29 lett, a nyolcadikosoké magyarból 34, matekból 26 pont.

A debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban 269 diák írta meg január 22-én a központi felvételit, a nyolcadikosok átlageredménye matekból 22,15, magyarból 31,5– összesítve az átlagpontszám 53,65 pont. A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban a hatodikosok átlaga matekból 28,62, magyarból 30,10 pont. A nyolcadikosoké azonban matekból 25,54, magyarból 30,80 lett.

A budapesti Eötvös József Gimnáziumban az ott vizsgázó 132 hatodikos matekból átlagosan 35,69, magyarból 37,79 pontot gyűjtött, a nyolcadikosoknál matekból 39,86, magyarból 41,43 pont az átlag. A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma azt közölte: „Azoknak a diákoknak az átlagos eredménye, akik nálunk írták a felvételit dolgozatot: Magyar nyelvből 6. osztályosok: 32,38 pont, 8.osztályosok: 36,68 pont. Matematikából: 6. osztályosok: 27,32 pont, 8. osztályosok: 28,7 pont”. Két cikkünkben más gimnáziumok átlagairól is írtunk, ezeket itt és itt találjátok.

A nyolcadikosok országos pontátlaga tavaly egyébként 47,2 volt (magyar: 24,4, matek: 22,7), a hatodikosoké 58,8 (magyar: 31,3, matek: 27,3), a negyedikeseké pedig 63,2 (magyar: 35,3, matek: 27.9).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.