A matematikai szorongás – a matekra adott negatív érzelmi reakció – tényleg létezik, ráadásul a szakemberek szerint globális jelenség. Befolyásolja a diákok eredményét, függetlenül attól, hogy hol élnek – derült ki egy friss kutatásokból.
Kiráz a hideg, ha törtekre vagy egyenletrendezésre gondoltok? Nem vagytok egyedül, ez az érzés nemcsak a diákokat, sokszor még felnőtteket is érinti. Sok ember bizonyos fokú "kényelmetlenséget" érez, amikor matematikai problémával szembesül: van, aki enyhe feszültséget, másnál erős rettegésig, sőt fizikai tünetekig fokozódik ez az érzés.
A témában született eddigi legkomolyabb tanulmány azt mutatta be, hogy az országok körülbelül felében igaz: a matematikai szorongás átlagos szintje egy adott iskolában vagy osztályban előre jelezheti a diákok matematikai eredményeit is, függetlenül esetleges saját szorongásuktól – összegezte a kutatást a The Guardian.
A kutatást végző szakemberek szerint fontos lehet, hogy a szülők és a tanárok ne csak egyes gyerekek (rossz) teljesítményére fókuszáljanak, hanem próbálják meg szélesebb kontextusban vizsgálni a kérdést, hiszen sok külső tényező is hatással lehet erre a szorongásra. A vizsgálat szerint azokban az országokban, ahol magasabb matematikai szorongás szintje, a diákok általában rosszabb matekjegyeket szereznek – persze hozzá kell tenni, ez nem minden esetben törvényszerű.
De mi befolyásolja a szorongást?
A kutatás szerint azok, akik kevésbé bíznak a tanárukban, általában jobban szoronganak. Kisebb mértékben hozzájárult a szorongáshoz az is, hogy mennyi házi feladatot kaptak a diákok, és hogy ennek megoldásában részt vettek-e szülők. A jobban szorongó gyerekek a kutatás szerint gyakran arról számoltak be, hogy összezavarják őket a különböző módszerek - ez pedig a szülőkkel közös gyakorlás egyik közismert eleme, akik "még máshogy tanulták".
A kutatók szerint nagyon fontos a kontextus: például fontos a diákok bizalma a tanárukkal szemben, de a tanárok önbizalma is hatással lehet a gyerekek hozzáállására és az eredményeikre. Sőt az adott országok kultúrája is befolyásolhatja az eredményeket.
„Nem igazán tudjuk megmondani, hogy van-e ok-okozati összefüggés az egyes kultúrák merevsége és a diákok társaikra irányuló hatása között" - mondta el Dr. Nathan Lau, a University of Western Ontario tanára, a kutatás vezetője, de az egyik hipotézisük az, hogy azokban az országokban, ahol a tanárok szervezettebben, kötött és előre meghatározott formában tanítanak, kisebb ez a szorongás. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a matematikai szorongással küzdő gyerekek jobban szeretik, ha kevesebb meglepetés éri őket – például nem kell a tábla előtt feladatot megoldani vagy az osztály előtt hangosan számolni.
Persze a szorongás nem mindig jelent "bukást", egy 2018-as tanulmány szerint a jobban szorongók 77%-a a stressztől függetlenül normális eredményeket ért el a matekteszteken. Viszont sokszor a matematikai szorongás megzavarják a diákokat, akik így egy-egy dolgozat alatt nem tudnak a kérdésekre fókuszálni.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
