Már majdnem 58 ezren írták alá a petíciót, amellyel a sztrájkoló tanárokat lehet támogatni

Hétfő reggelig majdnem 58 ezren írták alá a petíciót, amelynek indítói - a hétfői sztrájkot szervező két szakszervezet - szerint a kormány "már szinte csak gyermekmegőrző helyként tekint az állami oktatásra".

  • Eduline

„A közoktatásban, szakképzésben dolgozók ezekben a napokban szervezik január 31-i első, figyelmeztető sztrájkjukat, amit – ha a kormány továbbra sem hajlandó érdemben foglalkozni a kialakult válsággal – március 16-án határozatlan idejű munkabeszüntetés követ. A petíció aláírásával álljunk a sztrájkolók közé! Jelezzük a döntéshozóknak, hogy elég volt: itt az ideje megállítani azt a rombolást, ami az elmúlt években jellemezte az oktatást” – olvasható a petícióban.

szabad.ahang.hu

Azt írják, a bérek a garantált bérminimum szintjén egyensúlyoznak, a feltételek egyre tragikusabbak, „a kormány már szinte csak gyermekmegőrző helyekként tekint az állami oktatásra”.

Az ágazatban dolgozók többségének napi megélhetési és lakhatási gondjai vannak. A nyomorúságos fizetések mellett az állam a túlórákat sem hajlandó kifizetni. A pályára nincsenek új belépők: a tragikus feltételek elriasztják a fiatalokat attól, hogy ezt a hivatást válasszák. Eljutottunk oda, hogy ma már képesítés nélkülieket toboroznak tanítani az állami iskolák – emelik ki.

„Ha nem állunk a sztrájkolók mellé, azt írjuk alá, hogy a jövőben az egyszeri állampolgárnak csak súlyos tízmilliókért lesz elérhető olyan oktatás, amivel a gyermekünk lehetőséghez juthat” – zárul a petíció, amelyet hétfő reggeli majdnem 58 ezren írtak alá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.