Ez „pandémiás” feladatsor volt, kíméletes volt a nyolcadikosokkal, akik az elmúlt két évben hónapokat töltöttek otthon, online tanulva a matekot is – mondta a középiskolai felvételi feladatsoráról az Eduline által megkérdezett szaktanár. Igaz, a legtöbb pontot érő feladattal valószínűleg sokaknak meggyűlt a bajuk.
„Egyértelműen könnyebb volt a feladatsor, mint az elmúlt években, egyedül a tizedik feladat okozhatott komolyabb gondot a nyolcadikosoknak” – mondta Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője, aki szerint a 45 perc valószínűleg elegendő volt a tíz feladat megoldására, számos kérdésre ugyanis számolás nélkül, „ránézésre” meg lehetett mondani a választ. „A megszokott feladattípusokat kapták a gyerekek, de a konkrét feladatok valamivel könnyebbek voltak, mint korábban” – tette hozzá.
A teszt első felében lévő feladatok közül talán egyedül a kombinatorika okozhatott némi problémát a nyolcadikosoknak. „Az ilyen típusú – sorold fel az összes lehetőséget – feladatok viszonylag ritkán kerülnek elő az iskolai órákon, bár a felvételin mindig szerepel ilyen. Első ránézésre szokatlan feladatnak tűnt ez, de elég könnyen átlátták a gyerekek, pláne azok, akik már játszottak ehhez hasonló bombás játékot” – magyarázta a szaktanár.
Az első szöveges feladatnál (6-os példa) könnyebbséget jelenthetett, hogy maga a szöveg nem volt hosszú – a hosszabb leírásoktól általában tartanak a diákok, éppen ezért nem tartoznak a kedvenceik közé a szöveges feladatok, „de ezt akár próbálgatással is meg lehetett oldani”.
Törtek és százalékszámítás: volt, aki bele sem kezdett
„A tizedik feladat azért volt nehéz, mert törtek és százalékszámítás is volt a feladatban. Voltak, akik azt mondták, hogy elolvasták a feladatot, látták, hogy ott van két tört és egy százalék, és fel is adták, neki sem kezdtek a megoldásnak. Pedig maga a feladat lineáris volt, szépen végig lehetett rajta menni, de ehhez persze érteni kell ezt a két témakört” – magyarázza Baloghné Békési Beáta, hozzátéve, hogy azt is érdemes látni, hogy a nyolcadikosok között vannak olyanok, akik a 2020-as karantén ideje alatt, vagyis otthon tanulták a törteket, és nem feltétlenül értették meg. „Ötödikben-hatodikban kezdenek el komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel, és ekkor még a törtek elég komoly absztrakt gondolkodást igényelnek a gyerekektől” – mondta.
A szaktanár szerint ezért egyértelmű, hogy a legjobb iskolákban ez a feladat lesz igazán döntő – a dolgozat egészére ugyanis 50 pontot kaphatnak a diákok, amelyből 6 ennek a feladatnak a megoldásáért jár.
A negyedikeseknek volt a legnehezebb dolgukA Matek Oázis szakmai vezetője szerint a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok közül idén a negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk, „eleve sok kérdést kaptak, és több kérdésen hosszabban kell gondolkodni. Míg a nyolcadikosok feladatsorában sok olyan rész volt, ahol azonnal rá lehetett vágni a megoldást. A negyedikesek logikai feladata is bonyolultabb volt, ha azt a nyolcadikosoknak adják oda, még ott is kiverte volna a biztosítékot”.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
