"Kíméletes" volt a diákokhoz matekból a felvételi, de az egyik feladatot sokan meg sem próbálták

Ez „pandémiás” feladatsor volt, kíméletes volt a nyolcadikosokkal, akik az elmúlt két évben hónapokat töltöttek otthon, online tanulva a matekot is – mondta a középiskolai felvételi feladatsoráról az Eduline által megkérdezett szaktanár. Igaz, a legtöbb pontot érő feladattal valószínűleg sokaknak meggyűlt a bajuk.

  • Szabó Fruzsina

„Egyértelműen könnyebb volt a feladatsor, mint az elmúlt években, egyedül a tizedik feladat okozhatott komolyabb gondot a nyolcadikosoknak” – mondta Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője, aki szerint a 45 perc valószínűleg elegendő volt a tíz feladat megoldására, számos kérdésre ugyanis számolás nélkül, „ránézésre” meg lehetett mondani a választ. „A megszokott feladattípusokat kapták a gyerekek, de a konkrét feladatok valamivel könnyebbek voltak, mint korábban” – tette hozzá.

A teszt első felében lévő feladatok közül talán egyedül a kombinatorika okozhatott némi problémát a nyolcadikosoknak. „Az ilyen típusú – sorold fel az összes lehetőséget – feladatok viszonylag ritkán kerülnek elő az iskolai órákon, bár a felvételin mindig szerepel ilyen. Első ránézésre szokatlan feladatnak tűnt ez, de elég könnyen átlátták a gyerekek, pláne azok, akik már játszottak ehhez hasonló bombás játékot” – magyarázta a szaktanár.

Az első szöveges feladatnál (6-os példa) könnyebbséget jelenthetett, hogy maga a szöveg nem volt hosszú – a hosszabb leírásoktól általában tartanak a diákok, éppen ezért nem tartoznak a kedvenceik közé a szöveges feladatok, „de ezt akár próbálgatással is meg lehetett oldani”.

Törtek és százalékszámítás: volt, aki bele sem kezdett

„A tizedik feladat azért volt nehéz, mert törtek és százalékszámítás is volt a feladatban. Voltak, akik azt mondták, hogy elolvasták a feladatot, látták, hogy ott van két tört és egy százalék, és fel is adták, neki sem kezdtek a megoldásnak. Pedig maga a feladat lineáris volt, szépen végig lehetett rajta menni, de ehhez persze érteni kell ezt a két témakört” – magyarázza Baloghné Békési Beáta, hozzátéve, hogy azt is érdemes látni, hogy a nyolcadikosok között vannak olyanok, akik a 2020-as karantén ideje alatt, vagyis otthon tanulták a törteket, és nem feltétlenül értették meg. „Ötödikben-hatodikban kezdenek el komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel, és ekkor még a törtek elég komoly absztrakt gondolkodást igényelnek a gyerekektől” – mondta.

A szaktanár szerint ezért egyértelmű, hogy a legjobb iskolákban ez a feladat lesz igazán döntő – a dolgozat egészére ugyanis 50 pontot kaphatnak a diákok, amelyből 6 ennek a feladatnak a megoldásáért jár.

A negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk

A Matek Oázis szakmai vezetője szerint a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok közül idén a negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk, „eleve sok kérdést kaptak, és több kérdésen hosszabban kell gondolkodni. Míg a nyolcadikosok feladatsorában sok olyan rész volt, ahol azonnal rá lehetett vágni a megoldást. A negyedikesek logikai feladata is bonyolultabb volt, ha azt a nyolcadikosoknak adják oda, még ott is kiverte volna a biztosítékot”.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.