"Kíméletes" volt a diákokhoz matekból a felvételi, de az egyik feladatot sokan meg sem próbálták

Ez „pandémiás” feladatsor volt, kíméletes volt a nyolcadikosokkal, akik az elmúlt két évben hónapokat töltöttek otthon, online tanulva a matekot is – mondta a középiskolai felvételi feladatsoráról az Eduline által megkérdezett szaktanár. Igaz, a legtöbb pontot érő feladattal valószínűleg sokaknak meggyűlt a bajuk.

  • Szabó Fruzsina

„Egyértelműen könnyebb volt a feladatsor, mint az elmúlt években, egyedül a tizedik feladat okozhatott komolyabb gondot a nyolcadikosoknak” – mondta Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője, aki szerint a 45 perc valószínűleg elegendő volt a tíz feladat megoldására, számos kérdésre ugyanis számolás nélkül, „ránézésre” meg lehetett mondani a választ. „A megszokott feladattípusokat kapták a gyerekek, de a konkrét feladatok valamivel könnyebbek voltak, mint korábban” – tette hozzá.

A teszt első felében lévő feladatok közül talán egyedül a kombinatorika okozhatott némi problémát a nyolcadikosoknak. „Az ilyen típusú – sorold fel az összes lehetőséget – feladatok viszonylag ritkán kerülnek elő az iskolai órákon, bár a felvételin mindig szerepel ilyen. Első ránézésre szokatlan feladatnak tűnt ez, de elég könnyen átlátták a gyerekek, pláne azok, akik már játszottak ehhez hasonló bombás játékot” – magyarázta a szaktanár.

Az első szöveges feladatnál (6-os példa) könnyebbséget jelenthetett, hogy maga a szöveg nem volt hosszú – a hosszabb leírásoktól általában tartanak a diákok, éppen ezért nem tartoznak a kedvenceik közé a szöveges feladatok, „de ezt akár próbálgatással is meg lehetett oldani”.

Törtek és százalékszámítás: volt, aki bele sem kezdett

„A tizedik feladat azért volt nehéz, mert törtek és százalékszámítás is volt a feladatban. Voltak, akik azt mondták, hogy elolvasták a feladatot, látták, hogy ott van két tört és egy százalék, és fel is adták, neki sem kezdtek a megoldásnak. Pedig maga a feladat lineáris volt, szépen végig lehetett rajta menni, de ehhez persze érteni kell ezt a két témakört” – magyarázza Baloghné Békési Beáta, hozzátéve, hogy azt is érdemes látni, hogy a nyolcadikosok között vannak olyanok, akik a 2020-as karantén ideje alatt, vagyis otthon tanulták a törteket, és nem feltétlenül értették meg. „Ötödikben-hatodikban kezdenek el komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel, és ekkor még a törtek elég komoly absztrakt gondolkodást igényelnek a gyerekektől” – mondta.

A szaktanár szerint ezért egyértelmű, hogy a legjobb iskolákban ez a feladat lesz igazán döntő – a dolgozat egészére ugyanis 50 pontot kaphatnak a diákok, amelyből 6 ennek a feladatnak a megoldásáért jár.

A negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk

A Matek Oázis szakmai vezetője szerint a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok közül idén a negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk, „eleve sok kérdést kaptak, és több kérdésen hosszabban kell gondolkodni. Míg a nyolcadikosok feladatsorában sok olyan rész volt, ahol azonnal rá lehetett vágni a megoldást. A negyedikesek logikai feladata is bonyolultabb volt, ha azt a nyolcadikosoknak adják oda, még ott is kiverte volna a biztosítékot”.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.