Majdnem 73 ezer általános iskolás vizsgázik majd szombaton

Szombaton 10 órától tartják a középiskolai írásbeli felvételi vizsgákat, 553 helyszínen majdnem 73 ezren vizsgáznak majd.

  • Eduline/MTI

Az Oktatási Hivatal (OH) az MTI-vel azt közölte, hogy a nyolcadikosok közül több mint 58 ezren, a hatodikosok közül 9 ezren, a negyedikesek közül pedig 5600-an írják majd meg az írásbeli felvételit.

A diákok magyarból és matekból vizsgáznak majd. Az OH szerint egy teremben legfeljebb tíz diák írásbelizhet, és úgy kell nekik ülőhelyet adni, hogy legalább másfél méter legyen közöttük.

Az intézményekbe való beléptetésre vonatkozó további szabályokról (például lázmérés belépés előtt, kézfertőtlenítés, maszkviselés szabályai) a jelentkezést fogadó intézmény vezetője saját hatáskörében dönt - tették hozzá.

Azok a felvételizők, akik a szombati vizsgán alapos indokkal nem tudnak részt venni, a január 27-i pótló írásbelin vizsgázhatnak. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel még egy pótidőpontot jelöltek ki: a február 4-i alkalmon kizárólag azok vehetnek részt, akik jelentkeztek a vizsgára, ám - igazoltan - az előző két vizsganap egyikén sem tudtak megjelenni koronavírus-fertőzés, hatósági karantén vagy egyéb, elháríthatatlan ok miatt - tették hozzá, kiemelve, hogy ismétlésre nincs mód, mindenki csak egyszer vizsgázhat. A szabályokról itt olvashatjátok el cikkünket:

A hivatal szerint a 2021/2022-es tanév felvételi eljárásában 544 középiskola (az érintett intézmények 48 százaléka) írta elő, hogy a hozzájuk jelentkezők előzetesen részt vegyenek a központi írásbeliken.

A 2022-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.