Kezdjenek el készülni a január 31-ig figyelmeztető sztrájkra – ezt kérték az iskolákban dolgozóktól szerda délután a tanári szakszervezetek, miután ismét sikertelenül tárgyaltak a kormánnyal a követeléseikről. De pontosan mit akarnak elérni?
A két nagy pedagógus-szakszervezet négy plusz egy pontban foglalta össze, mit szeretnének elérni - ezekről a pontokról tárgyalnak hónapok óta a kormánnyal, egyelőre sikertelenül.
A pedagógus-illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen!
Ez mit jelent? Azt, hogy vissza szeretnének térni ahhoz a bérszámítási rendszerhez, amelynek alapja a mindenkori minimálbér. Ennek összege idén már 200 ezer forint, míg az évek óta változatlan vetítési alap 101 500 forint. Ha erre a követelésre rábólintana a kormány (amire elég kevés esély van), a legtöbb fokozatban több mint 100-200 ezer forinttal ugranának meg az alapbérek. Ehhez képest idén egy 10 százalékos pótlékemeléssel kell beérniük, na meg azzal, hogy a garantált bérminimum alatt keresők fizetését kiegészítik.
Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
A szakszervezetek szerint szintén fontos követelés, többek között a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket érinti, akiknek a tanárhiány miatt egyre több feladatuk van, helyzetükről itt írtunk.
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
A heti óraszámokról régóta megy a vita, már csak azért is, mert az „ingyen helyettesítések” miatt a legtöbb tanár, tanító, óvodapedagógus rég nem csak a saját óráit tartja meg.
A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval, illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.
Az óraszám itt is fontos, mert sokszor már csak a pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensekre tudják bízni a gyerekeket a tanárhiánnyal küzdő iskolák.
Az ötödik követelés az állami iskolákban dolgozók kötelező oltásával foglalkozik. A szakszervezetek szerint az erről szóló rendelet „káoszba taszította” az iskolákat, még tovább súlyosbítva a tanárhiányt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
