„Egy lépéssel sem jutottunk előrébb, semmivel sem vagyunk több tudás birtokában, mint amikor idejöttünk” – mondta a kormány és a két tanári szakszervezet szerda délutáni tárgyalása után a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
Szabó Zsuzsa az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt azt mondta: a január 31-i figyelmeztető sztrájk még elégséges szolgáltatásairól szóló javaslatukra (ettől függ, hogy a sztrájk idején pontosan mi zajlik majd az iskolákban – a szerk.) a kormány képviselője sem igent, sem nemet nem tudott mondani, jövő hét végére ígért választ. „Ezt nem tudtuk elfogadni, mert egy hét alatt nem lehet biztonságosan megszervezni egy sztrájkot. Nem szakszervezeti bénaságról van szó, sztrájkot csak a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodással lehet jogszerűen tartani” – magyarázta.
Hozzátette: egy napot adnak a kormánynak, hogy átnézzék a szakszervezetek javaslatát, „és holnapután bíróságra adjuk a kérdést”.
Azt kérte az iskolákban dolgozóktól, hogy ettől függetlenül kezdjenek el készülni a január 31-i sztrájkra, úgy fogalmazott, hogy a kormány „meg kell adnia magát, nem lehet, hogy pedagógusok éhbérért dolgozzanak”.
A PSZ elnöke szerint az, ami most folyik az iskolákban, nem minőségi oktatás. A kormány szerinte lezártnak tekinti a bérekről és az óraszámokról szóló eddigi tárgyalásaikat, de a szakszervezetek nem, „a cél az, hogy meg tudjunk egyezni ezekről a kérdésekről, különben összeomlik az oktatás”.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
