"Egy lépéssel sem jutottunk előrébb" - újra tárgyaltak a kormánnyal a január 31-én sztrájkoló tanárok

„Egy lépéssel sem jutottunk előrébb, semmivel sem vagyunk több tudás birtokában, mint amikor idejöttünk” – mondta a kormány és a két tanári szakszervezet szerda délutáni tárgyalása után a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

  • Eduline

Szabó Zsuzsa az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt azt mondta: a január 31-i figyelmeztető sztrájk még elégséges szolgáltatásairól szóló javaslatukra (ettől függ, hogy a sztrájk idején pontosan mi zajlik majd az iskolákban – a szerk.) a kormány képviselője sem igent, sem nemet nem tudott mondani, jövő hét végére ígért választ. „Ezt nem tudtuk elfogadni, mert egy hét alatt nem lehet biztonságosan megszervezni egy sztrájkot. Nem szakszervezeti bénaságról van szó, sztrájkot csak a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodással lehet jogszerűen tartani” – magyarázta.

Hozzátette: egy napot adnak a kormánynak, hogy átnézzék a szakszervezetek javaslatát, „és holnapután bíróságra adjuk a kérdést”.

Azt kérte az iskolákban dolgozóktól, hogy ettől függetlenül kezdjenek el készülni a január 31-i sztrájkra, úgy fogalmazott, hogy a kormány „meg kell adnia magát, nem lehet, hogy pedagógusok éhbérért dolgozzanak”.

A PSZ elnöke szerint az, ami most folyik az iskolákban, nem minőségi oktatás. A kormány szerinte lezártnak tekinti a bérekről és az óraszámokról szóló eddigi tárgyalásaikat, de a szakszervezetek nem, „a cél az, hogy meg tudjunk egyezni ezekről a kérdésekről, különben összeomlik az oktatás”.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.