Egyre kevesebb diák ebédel a menzán, és ezen nem is lepődünk meg

Egyre kevesebben fizetnek be az iskolai menzára, sok helyen már a felsősök sem az iskolában ebédelnek.

  • Eduline

Bár 2014-ben reformokat vezettek be a közétkeztetésben, a minőség nem javult – írja a Magyar Nemzet.

„Bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett”

– mondta a lapnak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. A városokban és a gazdagabb településeken már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a menzától, a nagyobbak közül pedig csak kevesen ebédelnek az iskolában.

Az időhiány is problémát jelent. Van olyan iskola, ahol csak 10-15 perc jut arra, hogy a diákok megebédeljenek, ezért a levest sokszor már ki sem kérik a diákok, mert úgysiincs idő megenni.

A lemorzsolódásért a kínálat, a választás lehetőségének a hiánya is felelős lehet, ráadásul egyre nagyobb igény van a diétás étkeztetésre is. A KÖZSZÖV szerint azokban az országokban, ahol próbaképpen bevezették a svédasztalos ebédet, kevesebb lett a hulladék, és többen kértek ebédet. A fejlesztéseket persze finanszírozási gondok hátráltatják, és a munkaerőhiány is nagy problémát jelent.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.