Egyre kevesebb diák ebédel a menzán, és ezen nem is lepődünk meg

Egyre kevesebben fizetnek be az iskolai menzára, sok helyen már a felsősök sem az iskolában ebédelnek.

  • Eduline

Bár 2014-ben reformokat vezettek be a közétkeztetésben, a minőség nem javult – írja a Magyar Nemzet.

„Bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett”

– mondta a lapnak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. A városokban és a gazdagabb településeken már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a menzától, a nagyobbak közül pedig csak kevesen ebédelnek az iskolában.

Az időhiány is problémát jelent. Van olyan iskola, ahol csak 10-15 perc jut arra, hogy a diákok megebédeljenek, ezért a levest sokszor már ki sem kérik a diákok, mert úgysiincs idő megenni.

A lemorzsolódásért a kínálat, a választás lehetőségének a hiánya is felelős lehet, ráadásul egyre nagyobb igény van a diétás étkeztetésre is. A KÖZSZÖV szerint azokban az országokban, ahol próbaképpen bevezették a svédasztalos ebédet, kevesebb lett a hulladék, és többen kértek ebédet. A fejlesztéseket persze finanszírozási gondok hátráltatják, és a munkaerőhiány is nagy problémát jelent.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu