Egyre kevesebben fizetnek be az iskolai menzára, sok helyen már a felsősök sem az iskolában ebédelnek.
Bár 2014-ben reformokat vezettek be a közétkeztetésben, a minőség nem javult – írja a Magyar Nemzet.
„Bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett”
– mondta a lapnak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke. A városokban és a gazdagabb településeken már a harmadikosok közül is sokan elfordulnak a menzától, a nagyobbak közül pedig csak kevesen ebédelnek az iskolában.
Az időhiány is problémát jelent. Van olyan iskola, ahol csak 10-15 perc jut arra, hogy a diákok megebédeljenek, ezért a levest sokszor már ki sem kérik a diákok, mert úgysiincs idő megenni.
A lemorzsolódásért a kínálat, a választás lehetőségének a hiánya is felelős lehet, ráadásul egyre nagyobb igény van a diétás étkeztetésre is. A KÖZSZÖV szerint azokban az országokban, ahol próbaképpen bevezették a svédasztalos ebédet, kevesebb lett a hulladék, és többen kértek ebédet. A fejlesztéseket persze finanszírozási gondok hátráltatják, és a munkaerőhiány is nagy problémát jelent.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
