Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn azt közölte, hogy az állami intézményekben dolgozó 78 ezer pedagógus 94 százaléka már beoltatta magát, 3 százalékuknak szakorvosi ellenjavallattal, 1 százalékuk miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1 százalék betegállományban van vagy a mentesítési kérelmének elbírálására vár.
A tárca statisztikái szerint a pedagógusok 1 százalékát kellett fizetés nélküli szabadságra küldeni, ők akkor térhetnek vissza a munkahelyükre, ha beoltatják magukat.
A Spirit FM-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja azt mondta, van olyan város, ahol bedől a két tannyelvű oktatás, mert „nemcsak hogy nem lép be az intézmény falai közé az angoltanár, hanem már meg is szüntette a jogviszonyát”.
A legnagyobb probléma szerinte az, hogy a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárok óráit a többiek között osztják szét. „Olyan visszajelzésünk is van, hogy pedagógiai asszisztenseket, tehát szakképesítés nélkülieket küldenek be osztályokba, sőt már olyan is van, hogy takarítókkal felvigyáztatnak a gyerekekre, akikkel nincs most pedagógus” – fogalmazott Nagy Erzsébet.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta, hozzájuk is érkeztek ilyen jelzések. Példaként hozta, hogy Baranya megyében az egyetemtől kértek segítséget a tanárhiány miatt. De Vas megyéből is értesítették őket, hogy vannak olyan iskolák, ahol harmad- és negyedéves főiskolásokkal próbálják pótolni a pedagógushiányt.
