Több mint 120 gimnázium hirdet hat évfolyamos képzést. De milyen a felvételi?

Több mint 1100 gimnázium, technikum, szakgimnázium és szakképző iskola közül választhatnak azok a diákok, akik idén felvételiznek középfokú iskolába. De melyik iskolatípus mit kínál a jelentkezőknek, és milyenek a felvételi szabályai? Második rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.

  • Eduline

A tavalyi felvételin 126 gimnázium hirdetett hat, 86 pedig nyolc évfolyamos képzést – vagyis egyre nagyobb „kínálatból” választhatnak azok a diákok, akik az általános iskola negyedik vagy hatodik évének végén szeretnének iskolát váltani. Az utóbbi két évtizedben gyorsan emelkedett a szerkezetváltó gimnáziumok száma az országban, számos olyan is létrejött, amelyik hagyományos képzést már nem kínál, csak hat- vagy nyolcosztályost.

Ezeknél az eredmények kiemelkedők: a diákok a felsőoktatási felvételin, az idegen nyelvi és a kompetenciaméréseken is kiválóan teljesítenek. Oktatáskutatók szerint ebben a képzés sajátosságai mellett komoly szerepet játszik az is, hogy a szigorú felvételi feltételek miatt ezekbe az intézményekbe csak a legjobb teljesítményű, rendszerint támogató családi hátterű tanulók jutnak be. A tantárgykínálat és az óraszámok a nyolcosztályos gimnáziumokban a felső tagozatokéhoz és a sima gimnáziumokéhoz hasonló, a hat évfolyamosokban azonban több tárgyat külön kerettanterv alapján oktathatnak.

Jó tudni: a négy és hat évfolyamos gimnáziumok közül ma már több is tagozatos, netán két tannyelvű, illetve nyelvi előkészítős osztályokat is indít – ez utóbbi esetben a képzés teljes hossza 1+4, illetve 1+6 tanév. A szerkezetváltó gimnáziumokba általában nagy a túljelentkezés, az írásbeli felvételi mellett többnyire szóbeli meghallgatást is tartanak. A jelentkezést az általános iskolai tanárok bevonása nélkül is intézhetik a szülők, az iskola csak akkor kap értesítést a felvételi eredményéről, ha az sikeres volt.

Ez a cikk a HVG 2022-es középiskolai rangsorában jelent meg. A kiadványban nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.