Két hét haladékot kaphatnak a tanárok az oltásra

Az RTL értesülése szerint a határidőt kitolták az év végéig.

  • Eduline

Eredetileg december közepén, 15-én járt volna le a határidő, amit az állami iskolában tanító tanároknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak húztak. A szakszervezetek attól tartanak, januártól nem lesz, aki tanítson.

Azonban most úgy tűnik, a kormány meghosszabbította a tanárok kötelező oltásának határidejét, az érintettek hétfőn kapják meg az erről szóló levelet - értesült az RTL Klub. A csatorna értesülése szerint az új határidő december 31, eddig kell felvenniük az első oltást az oktatóknak.

Nem lesz, aki tanítson?

A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) eljutott információk öt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolában például összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.

A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. A fizetés nélküli szabadság pedig jogi akadályokat gördíthet az újonnan felvettek elé, ugyanis a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. Vajon milyen szerződéssel lehet ebben az esetben felvenni valakit?

„Óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők - mondta Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja hétfőn. Hozzátette, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.