Két hét haladékot kaphatnak a tanárok az oltásra

Az RTL értesülése szerint a határidőt kitolták az év végéig.

  • Eduline

Eredetileg december közepén, 15-én járt volna le a határidő, amit az állami iskolában tanító tanároknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak húztak. A szakszervezetek attól tartanak, januártól nem lesz, aki tanítson.

Azonban most úgy tűnik, a kormány meghosszabbította a tanárok kötelező oltásának határidejét, az érintettek hétfőn kapják meg az erről szóló levelet - értesült az RTL Klub. A csatorna értesülése szerint az új határidő december 31, eddig kell felvenniük az első oltást az oktatóknak.

Nem lesz, aki tanítson?

A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) eljutott információk öt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolában például összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.

A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. A fizetés nélküli szabadság pedig jogi akadályokat gördíthet az újonnan felvettek elé, ugyanis a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. Vajon milyen szerződéssel lehet ebben az esetben felvenni valakit?

„Óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők - mondta Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja hétfőn. Hozzátette, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.