Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) felmérést végzett pedagógusok és szülők körében az online oktatásról. A szervezet Láncreakció oktatási csoportja arra volt kíváncsi, milyen segítséget kaptak a pedagógusok az iskolától és a fenntartótól az online oktatásra átállás során a két éve tartó járványhelyzetben, és hogyan értékelik a szülők a digitális oktatást. A szakértőkből, közösségszervezőkből és érintettekből álló munkacsoport összesen 239 pedagógust és közel ugyanennyi szülőt kérdezett meg. Bár a felmérés nem reprezentatív, beszédes látlelete a pandémia alatt kialakult oktatási helyzetnek – írják közleményükben.
A pedagógusok többsége – 62 százaléka – mondta azt, hogy semmilyen szakmai segítséget nem kapott az iskolától az online oktatás megszervezéséhez. Úgy tűnik, az iskolák fenntartói még kevésbé voltak támogatók: a tanárok csupán 8 százaléka számíthatott rájuk.
Mindeközben a digitális tanításra való átállás rengeteg pedagógus számára okozott nehézséget: minden harmadik tanár – saját bevallása szerint – nem tudja, hogyan kell a képernyőre írni egy online órán, hogy információt szemléltessen a gyerekekkel, 9 százalékuk pedig a képernyőt sem képes megosztani. A tanároknak csupán a fele kapott laptopot az iskolától, hogy részt vehessen az online oktatásban, közel 40 százalékuk a saját eszközét használja.
„Hiába telt el lassan 2 év a járvány kezdete és 3 év a kormány által kidolgozott Digitális Oktatási Stratégia megvalósításának kezdete óta, 2022 küszöbén, a pandémia kellős közepén, valódi segítség híján még mindig vannak iskolák és családok, ahol problémát okoz az online oktatásra való átállás” – olvasható a Civil Kollégium Alapítvány közleményében.
Minden hatodik szülő (17 %) jelezte, hogy nem tud megfelelő körülményeket biztosítani gyermeke számára a nyugodt tanuláshoz, és a szülők fele úgy gondolja, hogy gyermeke lemaradt a tananyaggal az online oktatás alatt.
A tananyag követése sem egyszerű a szülők számára. Bár a hiányzások idején ez eddig is nehézséget okozhatott, a járvány óta többet maradnak otthon a gyerekek karantén, betegség miatt. A kutatásban részt vevő szülők csupán 20 százaléka tudja a Krétán keresztül követni a tananyagot. Minden harmadik szülő inkább egy másik szülőtársától kér segítséget, a Classroom felületről pedig csak minden tizedik család tud tájékozódni.
„A felmérés egyik legnagyobb tanulsága, hogy a pedagógusok és a családok is magukra vannak hagyva a pandémiával és az abból fakadó új oktatási helyzettel. Vannak gyerekek, akik már 6-8 évesen lemaradnak a tananyaggal, ami szinte behozhatatlan hátrány. Ha az ígért dátumra megvalósult volna a kormány Digitális Oktatási Stratégiája, ha a felesleges tanfolyamok helyett a tanárok valódi felkészítést kaptak volna az online oktatásra, ha korszerű eszközparkkal rendelkeznének az iskolák, ha a hátrányos helyzetű gyerekeknek is lenne esélyük bekapcsolódni egy online órába, enyhíthető lenne ez a kár. A negyedik hullám kellős közepén ez a téma még csak be sem kerül a politikai közbeszédbe, szülői Facebook-csoportok keretein belül marad. A felméréssel egy szakmai és politikai párbeszédet kívánunk elindítani” – idézi a közlemény Jász Krisztinát, a Láncreakció szakmai tanácsadóját.
A Láncreakció a Civil Kollégium Alapítvány projektcsapata, céljuk a digitális oktatás valódi megvalósítása, amely nélkülözhetetlen az esélyegyenlőség megteremtésében, az érintettek és szakemberek bevonásával szeretnék minél pontosabban és látványosabban azonosítani az oktatási problémákat, ezért Facebookon is várják a tapasztalatokat.
