Egyre népszerűbbek a két tanítási nyelvű gimnáziumok és technikumok – a külföldi egyetemre készülő diákok mellett azok is előszeretettel választják, akik idegen nyelvi szakon szeretnének továbbtanulni. Az előírások szerint a két tanítási nyelvű gimnáziumokban a végzősök kilencven százalékának el kell érnie a B2-es, vagyis a középfokú nyelvvizsga szintjét, a legtöbben ennél azonban magasabb szintű nyelvtudást szereznek a 12. évfolyam végére.
Ezekben az intézményekben a diákok az adott nyelvet a szokásosnál magasabb óraszámban tanulják, emellett három tárgyat az adott idegen nyelven tartanak a tanárok. A képzés egyik előnye, hogy ha egy végzős az idegen nyelvből legalább 60 százalékos emelt szintű érettségit tesz, emellett két másik tárgyból az adott nyelven tesz sikeres középszintű érettségit, a nyelvi érettségije a C1-es, vagyis a felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványnak felel meg.
Milyen a felvételi?
A négy évfolyamos gimnáziumok két tannyelvű képzéseire azok juthatnak be, akiknek a nyelvtudása eléri a B1-es szintet – ezt a szóbelin tesztelik is (vannak olyan gimnáziumok, ahol inkább a B2-es szint az elvárás). Akik ilyen szintű nyelvtudást még nem szereztek (vagy számukra új nyelvet tanulnának emelt szinten), nyelvi előkészítő évfolyamra jelentkezhetnek. A felvételi többi részére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az általános tantervű középiskolákban.
Ez a cikk a HVG 2022-es középiskolai rangsorában jelent meg. A kiadványban nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
