Országszerte akcióznak a tanárok a következő napokban, tavasszal pedig jöhet a sztrájk

Akciósorozatot szervez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), szerintük ugyanis hamar eljön az az idő, amikor már nem lesz, aki tanítson az iskolákban. Országszerte helyi pedagógusokkal szerveznek sajtótájékoztatókat, a „Holnap ki fog tanítani?” molinó több tankerületi központ előtt is felbukkan majd, és lesz, ahol demonstrációt is tartanak.

  • Szabó Fruzsina

Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja miskolci sajtótájékoztatóján azt mondta, az oktatásban a legégetőbb kérdés most az, hogy „holnap ki fog tanítani”. A helyszín és a dátum szimbolikus, 2015. december 10-én Miskolcon volt egy demonstráció, az volt a „tanárlázadás” első eseménye, amelynek a Hősök terére szervezett „esernyős tüntetés” volt a csúcspontja.

A PDSZ országos választmányának tagja szerint beigazolódtak az akkori félelmeik. „Eltelt hat év, a kérdés most már az, hogy lesz-e, aki tanítson holnap” – mondta, hozzátéve: az egyetemre bekerülő pedagógushallgatók 40 százaléka nem végzi el az egyetemet, a maradék 60 százalék 20 százaléka nem kezdi el a pályát, további 20 százalék pedig pár év után otthagyja az iskolai munkát.

Az okok között az alacsony bérek mellett a „fojtogató körülményeket” említette. A sajtótájékoztatón Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus arra kérte a pedagógusokat, hogy „vessenek véget ennek az ámokfutásnak”, ne engedjék, hogy az óvodák csak gyermekmegőrzőként működjenek. „A szakma és a gyerekek iránti szeretet és tisztelet erkölcsi és anyagi megbecsüléssel is kell, hogy járjon” – tette hozzá.

Országszerte akciókat szerveznek majd

Szűcs Tamás azt mondta, szerinte a legkeményebb eszközt, a sztrájkot is be kell majd vetniük, hogy javítsanak a helyzeten. Hozzátette azt is: ezt már számtalanszor megtették volna, ha a sztrájktörvény nem olyan lenne, amilyen, „irgalmatlanul nehéz végigpörgetni egy sztrájkot”. „Most is tárgyalunk, megpróbáljuk elérni tárgyalásos úton elérni a céljainkat. Ha nem sikerül, akkor tényleg nem marad más, mint a sztrájk. Ha a kormány az időhúzó taktikát választja a sztrájkkal kapcsolatban a sztrájktárgyalások idején, akkor tényleg nem marad más, mint hogy a még elégséges szolgáltatásokról szóló bírósági döntéseink valamikor tavasszal – elképzelhető, hogy a választások környékén – fognak kifutni oda, hogy azt mondjuk, indul a sztrájk” – mondta.

Szerinte addig sem ülhetnek tétlenül, „mozgósítják” a tanárokat és mindenkit, aki szimpatizál az ügyükkel. „Ez akciók sorozatát fogja jelenteni” – emelte ki. Már ma sajtótájékoztatókat tartanak több kelet-magyarországi városban helyi tanárokkal, aztán nyugat-magyarországi városokban is kifeszítik a „Holnap ki fog tanítani?” feliratú molinót a helyi tankerületi központok előtt. A demonstrációkkal óvatosak a járvány miatt, de van, ahol demonstráció is lesz.

„Reményeink szerinte elindul egy olyan akciósorozat, egy olyan mozgalom, ami segítheti azt, hogy előrébb jussunk. Mindannyian tudjuk, hogy nem molinók és matricák változtatják meg a nagy dolgokat, de vannak olyan molinók, amely mögé felsorakoznak az emberek” – tette hozzá.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.