Komolyan számol a kormány a gyógypedagógiai asszisztensekkel, mégis siralmas a fizetésük

Siralmasan keveset keresnek a gyógypedagógiai és a pedagógiai asszisztensek, pedig egyre több a munkájuk.

  • Csik Veronika

Van jövője a gyógypedagógiai asszisztenseknek? - ezt a kérdést tette fel Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő. Írásbeli válaszában Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt írta, a fenntartótól független, pedagógus szakképzettség vagy szakképesítés nélküli NOKS munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó, 2017-es, "átlagosan 10 százalékos" illetmény- vagy munkabéremelés javított a gyógypedagógiai asszisztensek helyzetén.

Az oktatást segítők munkakörében egy asszisztensre 15 vagy 6 tanuló jut - tette hozzá.

Mennyit keres most egy pedagógiai asszisztens?

Siralmas összegért dolgoznak az iskolákban és az óvodákban a pedagógiai asszisztensek – fizetésüket a közalkalmazotti bértábla alapján számolják, az pedig tizenhárom éve, 2008 óta nem változott – mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum évi pár százalékos emelését követte. Egy heti negyven órát dolgozó pedagógiai asszisztens a garantált bérminimumot, vagyis nettó 145 ezer forintot kap havonta.

Pedig az egyre komolyabb – a kormány szerint nem létező – tanárhiány miatt egyre több feladatot kell ellátniuk. Ők segítenek az iskolai adminisztrációban, gyermekfelügyeletet látnak el, ebédeltetik az osztályokat, és ha hiányzik egy-egy pedagógus – márpedig az iskolák egy részében még mindig nem találtak minden üres állásra tanárt, tanítót –, akkor gyermekfelügyeletet látnak el. 

Mit szeretnének a tanárok?

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PSZ) hónapok óta tárgyal a minisztériummal, eddig sikertelenül. A 10 százalékos ágazati pótlékemelés és az évenkénti egyszeri 200 ezer forintos cafetériáról szóló ajánlatot a legutóbbi tárgyaláson a kormány megfejelte egy 30 ezer forintos szakkönyv-utalvánnyal. A szakszervezetek ezt nevetségesnek találják. Legközelebb december 15-én ülnek tárgyalóasztalhoz a felek.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.