Miért tárgyalnak még mindig a kormánnyal, és miért nem kezdenek a napokban országos sztrájkba? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megválaszolta a leggyakoribb kérdéseket.
„Miért kell még mindig „tárgyalgatni” a kormánnyal? Miért nem borítjátok rájuk az asztalt? Mi értelme van ott ülni még mindig? Sok hasonló kérdést kaptunk az elmúlt napokban. Természetesen mi is pontosan látjuk, mire megy ki a játék: a kormány nem megoldani akarja a problémákat, jól láthatóan az időt húzza. Sajnos, az is egyre egyértelműbb, hogy számottevő eredményt jó eséllyel csak erővel – értsd: munkabeszüntetéssel – lehet majd elérni” – írja oldalán a PDSZ.
Azt írják, azért ülnek még mindig a tárgyalóasztalnál, mert annak, hogy jogilag támadhatatlan munkabeszüntetést lehessen szervezni, feltételei vannak: akkor is végig kell vinni a sztrájkegyeztetéseket a kormánnyal, ha a kormányoldalnak láthatóan a legcsekélyebb szándéka nincs a megegyezésre. „Másrészt azért, mert a PDSZ egy érdekvédelmi szervezet: az a célunk, hogy megvédjük a tagjainkat. Azaz nem tehetjük ki őket egy „vadsztrájk” következményeinek. Nem tanácsolhatjuk, hogy úgy tegyék le a munkát, hogy a résztvevőknek a legsúlyosabb munkajogi következmények (ld.: elbocsátás) mellett még milliós kártérítési összegeket is kelljen fizetniük” – teszik hozzá.
A cikkben emlékeztetnek arra, hogy múlt héten – fittyet hányva arra, hogy éppen sztrájktárgyalások folynak – Orbán Viktor bejelentette, hogy 10 százalékos pótlékemelést kapnak a pedagógusok, és ez azonnal meg is jelent kormányrendeletben. A két szakszervezet, a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartják az ilyen mértékű, és nem is az alapbért érintő emelést.
„Meccs közben nem hirdetünk végeredményt!” – így reagált a két nagy tanári szakszervezet sztrájkbizottsága arra, hogy már meg is jelent a Magyar Közlönyben az a rendeletmódosítás, amely alapján emelkedik a pedagógusok bérpótléka. Miközben a tárgyalások még tartanak a sztrájkbizottság és a minisztérium között.
Kell-e tanítani sztrájk közben?
A PDSZ szerint az csak a kormány értelmezése, hogy a közoktatásban a sztrájk során a tanórák háromnegyedét meg kell tartani. „Annak érdekében, hogy végre kimondassék, a közoktatásban igenis lehet hatékony teljes munkabeszüntetéssel érdeket érvényesíteni, sok évig dolgoztunk. Ma a PDSZ értelmezését három, jogerős bírósági végzés is alátámasztja. Éppen ezért kijelenthetjük: nem vagyunk kötelezhetők sztrájk alatti tanításra!” – írják.
Hozzáteszik azt is: teljesen egyértelmű, hogy ez ügyben bírósági eljárásra kerül majd sor. „Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatásokról, úgy a bíróság a kérdésben nemperes eljárás keretében hoz döntést. A sztrájktörvény szerint a bíróságot szoros határidő köti: öt napon belül kell döntést hoznia. A fent említett bírósági végzések ismeretében minden esély megvan rá, hogy a bíróság a javunkra dönt. Ez persze megfellebezhető, és kimondottan meglepő lenne, ha a kormányoldal nem fellebezné meg másodfokon is a számára előnytelen döntést. A másodfokot megint csak ötnapos határidő köti” – írják a folyamatról.
A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet az RTL Klub híradójának egyébként vasárnap azt mondta, készen állnak a sztrájkra, ehhez azonban először meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatásokról. Az erről szóló tárgyalásokat mihamarabb szeretnék befejezni, hogy ha nincs megállapodás, akkor minél hamarabb sztrájkolni tudjanak. Kétórás figyelmeztető sztrájkban gondolkodnak.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
