Miért nem sztrájkolnak még a tanárok?

Miért tárgyalnak még mindig a kormánnyal, és miért nem kezdenek a napokban országos sztrájkba? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megválaszolta a leggyakoribb kérdéseket.

  • Eduline

„Miért kell még mindig „tárgyalgatni” a kormánnyal? Miért nem borítjátok rájuk az asztalt? Mi értelme van ott ülni még mindig? Sok hasonló kérdést kaptunk az elmúlt napokban. Természetesen mi is pontosan látjuk, mire megy ki a játék: a kormány nem megoldani akarja a problémákat, jól láthatóan az időt húzza. Sajnos, az is egyre egyértelműbb, hogy számottevő eredményt jó eséllyel csak erővel – értsd: munkabeszüntetéssel – lehet majd elérni” – írja oldalán a PDSZ.

Azt írják, azért ülnek még mindig a tárgyalóasztalnál, mert annak, hogy jogilag támadhatatlan munkabeszüntetést lehessen szervezni, feltételei vannak: akkor is végig kell vinni a sztrájkegyeztetéseket a kormánnyal, ha a kormányoldalnak láthatóan a legcsekélyebb szándéka nincs a megegyezésre. „Másrészt azért, mert a PDSZ egy érdekvédelmi szervezet: az a célunk, hogy megvédjük a tagjainkat. Azaz nem tehetjük ki őket egy „vadsztrájk” következményeinek. Nem tanácsolhatjuk, hogy úgy tegyék le a munkát, hogy a résztvevőknek a legsúlyosabb munkajogi következmények (ld.: elbocsátás) mellett még milliós kártérítési összegeket is kelljen fizetniük” – teszik hozzá.

A cikkben emlékeztetnek arra, hogy múlt héten – fittyet hányva arra, hogy éppen sztrájktárgyalások folynak – Orbán Viktor bejelentette, hogy 10 százalékos pótlékemelést kapnak a pedagógusok, és ez azonnal meg is jelent kormányrendeletben. A két szakszervezet, a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartják az ilyen mértékű, és nem is az alapbért érintő emelést.

Kell-e tanítani sztrájk közben?

A PDSZ szerint az csak a kormány értelmezése, hogy a közoktatásban a sztrájk során a tanórák háromnegyedét meg kell tartani. „Annak érdekében, hogy végre kimondassék, a közoktatásban igenis lehet hatékony teljes munkabeszüntetéssel érdeket érvényesíteni, sok évig dolgoztunk. Ma a PDSZ értelmezését három, jogerős bírósági végzés is alátámasztja. Éppen ezért kijelenthetjük: nem vagyunk kötelezhetők sztrájk alatti tanításra!” – írják.

Hozzáteszik azt is: teljesen egyértelmű, hogy ez ügyben bírósági eljárásra kerül majd sor. „Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatásokról, úgy a bíróság a kérdésben nemperes eljárás keretében hoz döntést. A sztrájktörvény szerint a bíróságot szoros határidő köti: öt napon belül kell döntést hoznia. A fent említett bírósági végzések ismeretében minden esély megvan rá, hogy a bíróság a javunkra dönt. Ez persze megfellebezhető, és kimondottan meglepő lenne, ha a kormányoldal nem fellebezné meg másodfokon is a számára előnytelen döntést. A másodfokot megint csak ötnapos határidő köti” – írják a folyamatról.

A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet az RTL Klub híradójának egyébként vasárnap azt mondta, készen állnak a sztrájkra, ehhez azonban először meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatásokról. Az erről szóló tárgyalásokat mihamarabb szeretnék befejezni, hogy ha nincs megállapodás, akkor minél hamarabb sztrájkolni tudjanak. Kétórás figyelmeztető sztrájkban gondolkodnak.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.