Miért tárgyalnak még mindig a kormánnyal, és miért nem kezdenek a napokban országos sztrájkba? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megválaszolta a leggyakoribb kérdéseket.
„Miért kell még mindig „tárgyalgatni” a kormánnyal? Miért nem borítjátok rájuk az asztalt? Mi értelme van ott ülni még mindig? Sok hasonló kérdést kaptunk az elmúlt napokban. Természetesen mi is pontosan látjuk, mire megy ki a játék: a kormány nem megoldani akarja a problémákat, jól láthatóan az időt húzza. Sajnos, az is egyre egyértelműbb, hogy számottevő eredményt jó eséllyel csak erővel – értsd: munkabeszüntetéssel – lehet majd elérni” – írja oldalán a PDSZ.
Azt írják, azért ülnek még mindig a tárgyalóasztalnál, mert annak, hogy jogilag támadhatatlan munkabeszüntetést lehessen szervezni, feltételei vannak: akkor is végig kell vinni a sztrájkegyeztetéseket a kormánnyal, ha a kormányoldalnak láthatóan a legcsekélyebb szándéka nincs a megegyezésre. „Másrészt azért, mert a PDSZ egy érdekvédelmi szervezet: az a célunk, hogy megvédjük a tagjainkat. Azaz nem tehetjük ki őket egy „vadsztrájk” következményeinek. Nem tanácsolhatjuk, hogy úgy tegyék le a munkát, hogy a résztvevőknek a legsúlyosabb munkajogi következmények (ld.: elbocsátás) mellett még milliós kártérítési összegeket is kelljen fizetniük” – teszik hozzá.
A cikkben emlékeztetnek arra, hogy múlt héten – fittyet hányva arra, hogy éppen sztrájktárgyalások folynak – Orbán Viktor bejelentette, hogy 10 százalékos pótlékemelést kapnak a pedagógusok, és ez azonnal meg is jelent kormányrendeletben. A két szakszervezet, a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartják az ilyen mértékű, és nem is az alapbért érintő emelést.
Kell-e tanítani sztrájk közben?
A PDSZ szerint az csak a kormány értelmezése, hogy a közoktatásban a sztrájk során a tanórák háromnegyedét meg kell tartani. „Annak érdekében, hogy végre kimondassék, a közoktatásban igenis lehet hatékony teljes munkabeszüntetéssel érdeket érvényesíteni, sok évig dolgoztunk. Ma a PDSZ értelmezését három, jogerős bírósági végzés is alátámasztja. Éppen ezért kijelenthetjük: nem vagyunk kötelezhetők sztrájk alatti tanításra!” – írják.
Hozzáteszik azt is: teljesen egyértelmű, hogy ez ügyben bírósági eljárásra kerül majd sor. „Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatásokról, úgy a bíróság a kérdésben nemperes eljárás keretében hoz döntést. A sztrájktörvény szerint a bíróságot szoros határidő köti: öt napon belül kell döntést hoznia. A fent említett bírósági végzések ismeretében minden esély megvan rá, hogy a bíróság a javunkra dönt. Ez persze megfellebezhető, és kimondottan meglepő lenne, ha a kormányoldal nem fellebezné meg másodfokon is a számára előnytelen döntést. A másodfokot megint csak ötnapos határidő köti” – írják a folyamatról.
A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet az RTL Klub híradójának egyébként vasárnap azt mondta, készen állnak a sztrájkra, ehhez azonban először meg kell állapodniuk a még elégséges szolgáltatásokról. Az erről szóló tárgyalásokat mihamarabb szeretnék befejezni, hogy ha nincs megállapodás, akkor minél hamarabb sztrájkolni tudjanak. Kétórás figyelmeztető sztrájkban gondolkodnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
