Akkora a tanárhiány, hogy párezer oltatlan tanár kiesését is komolyan megérezhetik a diákok

A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a 2022-től élő 10 százalékos béremelés összességében csak 9 százalék a vonatkozó rendelet szerint, és nem is az alapbért, hanem a pótlékot emeli.

  • Csik Veronika

A minisztériummal eddig négyszer tárgyaltak, legutóbb a szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a tanárok kötelező oltására vonatkozó rendeletet - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Ravasz Ágnes a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja. Hozzátette, azok, akik nem oltatták be magukat nagyon kevesen vannak, hiszen a tanárok átoltottsága 90 százalék körüli, azonban az érintett párezer fő is nagyon hiányozna az oktatásból.

A PDSZ választmányi tagja szerint akkora a pedagógushiány, hogy ezt is nagyon komolyan megérezné a szakma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is akkor a lehet a hatása a kötelező oltásoknak, hogy januártól összeomolhat az oktatás, ugyanis ekkora tanárhiány mellett a helyettesítéssel nem pótolható.

A kormány 2023-tól tervez "valódi bérrendezést",  addig a tanároknak a jövőre ígért emelésekkel kell beérniük. Azonban fontos kiemelni, mondta a szakszervezet tagja, hogy a 2022-től érvényes 10 százalékos emelés nem az alapbérekre, hanem a pótlékokra vonatkozik. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a tanárok bére legyen inflációkövető és a 2014-ben befagyasztott vetítési alap igazodjon a mindenkori minimálbérhez.

Ravasz Ágnes elmondta azt is, hogy a tárgyalásokon a kormány részéről magyarázat eddig még nem érkezett a miértekre. Illetve arról is beszélt, hogy terveznek egy figyelmeztető sztrájkot, azonban az még nem dőlt el, hogy ez mikor lehet. A tervek szerint december 15-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.