Akkora a tanárhiány, hogy párezer oltatlan tanár kiesését is komolyan megérezhetik a diákok

A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a 2022-től élő 10 százalékos béremelés összességében csak 9 százalék a vonatkozó rendelet szerint, és nem is az alapbért, hanem a pótlékot emeli.

  • Csik Veronika

A minisztériummal eddig négyszer tárgyaltak, legutóbb a szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a tanárok kötelező oltására vonatkozó rendeletet - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Ravasz Ágnes a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja. Hozzátette, azok, akik nem oltatták be magukat nagyon kevesen vannak, hiszen a tanárok átoltottsága 90 százalék körüli, azonban az érintett párezer fő is nagyon hiányozna az oktatásból.

A PDSZ választmányi tagja szerint akkora a pedagógushiány, hogy ezt is nagyon komolyan megérezné a szakma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is akkor a lehet a hatása a kötelező oltásoknak, hogy januártól összeomolhat az oktatás, ugyanis ekkora tanárhiány mellett a helyettesítéssel nem pótolható.

A kormány 2023-tól tervez "valódi bérrendezést",  addig a tanároknak a jövőre ígért emelésekkel kell beérniük. Azonban fontos kiemelni, mondta a szakszervezet tagja, hogy a 2022-től érvényes 10 százalékos emelés nem az alapbérekre, hanem a pótlékokra vonatkozik. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a tanárok bére legyen inflációkövető és a 2014-ben befagyasztott vetítési alap igazodjon a mindenkori minimálbérhez.

Ravasz Ágnes elmondta azt is, hogy a tárgyalásokon a kormány részéről magyarázat eddig még nem érkezett a miértekre. Illetve arról is beszélt, hogy terveznek egy figyelmeztető sztrájkot, azonban az még nem dőlt el, hogy ez mikor lehet. A tervek szerint december 15-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.