A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a 2022-től élő 10 százalékos béremelés összességében csak 9 százalék a vonatkozó rendelet szerint, és nem is az alapbért, hanem a pótlékot emeli.
A minisztériummal eddig négyszer tárgyaltak, legutóbb a szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a tanárok kötelező oltására vonatkozó rendeletet - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Ravasz Ágnes a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja. Hozzátette, azok, akik nem oltatták be magukat nagyon kevesen vannak, hiszen a tanárok átoltottsága 90 százalék körüli, azonban az érintett párezer fő is nagyon hiányozna az oktatásból.
A PDSZ választmányi tagja szerint akkora a pedagógushiány, hogy ezt is nagyon komolyan megérezné a szakma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is akkor a lehet a hatása a kötelező oltásoknak, hogy januártól összeomolhat az oktatás, ugyanis ekkora tanárhiány mellett a helyettesítéssel nem pótolható.
A kormány 2023-tól tervez "valódi bérrendezést", addig a tanároknak a jövőre ígért emelésekkel kell beérniük. Azonban fontos kiemelni, mondta a szakszervezet tagja, hogy a 2022-től érvényes 10 százalékos emelés nem az alapbérekre, hanem a pótlékokra vonatkozik. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a tanárok bére legyen inflációkövető és a 2014-ben befagyasztott vetítési alap igazodjon a mindenkori minimálbérhez.
Ravasz Ágnes elmondta azt is, hogy a tárgyalásokon a kormány részéről magyarázat eddig még nem érkezett a miértekre. Illetve arról is beszélt, hogy terveznek egy figyelmeztető sztrájkot, azonban az még nem dőlt el, hogy ez mikor lehet. A tervek szerint december 15-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
