A pedagógusok azt kifogásolják, hogy a 2022-től élő 10 százalékos béremelés összességében csak 9 százalék a vonatkozó rendelet szerint, és nem is az alapbért, hanem a pótlékot emeli.
A minisztériummal eddig négyszer tárgyaltak, legutóbb a szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy a kormány vonja vissza a tanárok kötelező oltására vonatkozó rendeletet - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Ravasz Ágnes a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tagja. Hozzátette, azok, akik nem oltatták be magukat nagyon kevesen vannak, hiszen a tanárok átoltottsága 90 százalék körüli, azonban az érintett párezer fő is nagyon hiányozna az oktatásból.
A PDSZ választmányi tagja szerint akkora a pedagógushiány, hogy ezt is nagyon komolyan megérezné a szakma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is akkor a lehet a hatása a kötelező oltásoknak, hogy januártól összeomolhat az oktatás, ugyanis ekkora tanárhiány mellett a helyettesítéssel nem pótolható.
A kormány 2023-tól tervez "valódi bérrendezést", addig a tanároknak a jövőre ígért emelésekkel kell beérniük. Azonban fontos kiemelni, mondta a szakszervezet tagja, hogy a 2022-től érvényes 10 százalékos emelés nem az alapbérekre, hanem a pótlékokra vonatkozik. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a tanárok bére legyen inflációkövető és a 2014-ben befagyasztott vetítési alap igazodjon a mindenkori minimálbérhez.
Ravasz Ágnes elmondta azt is, hogy a tárgyalásokon a kormány részéről magyarázat eddig még nem érkezett a miértekre. Illetve arról is beszélt, hogy terveznek egy figyelmeztető sztrájkot, azonban az még nem dőlt el, hogy ez mikor lehet. A tervek szerint december 15-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
