Hamarosan kezdődik az 5-11 évesek oltása, de a 12 évnél idősebb diákok között is sokan vannak még, akik nem oltatták be magukat - derül ki a minisztérium számaiból.
Egyre több a fertőzött az iskolákban és az óvodában. Több helyen kerültek karanténba óvodai csoportok, és az iskolai intézkedések száma is emelkedik. Az intézmények intézkedési tervéről kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát Hohn Krisztina LMP-s országgyűlési képviselő.
A parlamenti kérdésre adott válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt írta, a diákok május óta kaphatnak védőoltást, először a 16-18 évesek, majd a 12-15 évesek is megkaphatták az oltást. A Pfizer nemrég fogadta el a kisebbek oltásának menetrendjét is, december 13-án kezdődik az 5-11 évesek oltása, a regisztráció már a héten elindul.
A minisztérium legfrissebb adatai szerint a tanárok átoltottsága 90 százalékot, a 16-17 évesek átoltottsága 57 százalékot, a 12-15 évesek átoltottsága pedig a 38 százalékot közelíti meg. Az államtitkár kiemeli azt is, hogy az állami intézmények dolgozóinak hamarosan be kell oltatniuk magukat, ha eddig még nem tették. Az ezt szabályozó rendelet alapján december közepéig van idejük elmenni egy oltópontra.
Miután valamivel kevesebb mint 150 ezer pedagógus van az országban, a tárca által közölt arányszám alapján csaknem 15 ezer tanár továbbra is oltatlan. Ahogy már korábban írtunk róla, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) nem reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy az általuk vizsgált 1500 intézményben ötezer pedagógus nincs beoltva, közülük háromezren nem is tervezik, hogy kérik a vakcinát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
