„Meccs közben nem hirdetünk végeredményt!” – így reagált a két nagy tanári szakszervezet sztrájkbizottsága arra, hogy már meg is jelent a Magyar Közlönyben az a rendeletmódosítás, amely alapján emelkedik a pedagógusok bérpótléka. Miközben a tárgyalások még tartanak a sztrájkbizottság és a minisztérium között.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg az a rendeletmódosítás, amely alapján januártól nem 10, hanem 20 százalékos lesz az ágazati szakmai bérpótlék.
A két szakszervezet pénteki közleményében azt írja: felháborítónak tartják, hogy miközben a sztrájkbizottsági tárgyalások még folynak az Emberi Erőforrások Minisztériumával (a következő forduló december 15-én lesz), már meg is jelent a rendeletmódosítás a 2022-es bérekről.
„A PSZ és a PDSZ küzd azért, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor. A kormány ezt sem tartotta fontosnak, miközben pedagógusok ezrei hagyják el a szakmát, a pályakezdők pedig messze elkerülik az iskolákat, óvodákat az alacsony fizetések miatt” - írják.
Hozzáteszik: a kormány a 2014-es 101 500 forintos minimálbérrel mint vetítési alappal fagyasztotta be a fizetéseket, a mostani újabb „bérfagyasztó”, bérpótlékról szóló rendelkezés további feszültséget okoz: januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.
Közleményükben az áll, hogy a szakszervezetek „megvárják a meccs végét, amely akár a jövő év tavaszáig is kitolódhat”.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
