Oltás, maszk, karantén: változatos megoldásokkal harcolnak a járvány ellen az európai iskolák

Van olyan ország, ahol az iskolákban még a távolságtartás sem kötelező, máshol már azt is tudják, hogyan fognak folytatódik majd az oktatás a téli szünet után. Körbenéztünk, hogyan birkóznak meg az emelkedő esetszámokkal az európai országok.

  • Bezzeg Hanna

Franciaországban november közepe óta minden iskolában kötelező a maszkviselés, november 29-én pedig újabb szigorításokat jelentett be a kormány: ha egy diák megfertőződik, az összes osztálytársát tesztelik - a negatív teszttel rendelkező diákoknak tovább folytatódik a jelenléti oktatás, akinek azonban pozitív lesz a tesztje, arra 10 nap karantén és online oktatás vár. Előbbit hét nap után egy negatív teszttel le lehet rövidíteni. A középiskolákban szigorúbbak a rendelkezések: ha aegyosztályban felüti fejét a vírus, valamennyi oltatlan diáknak hétnapos karanténba kell vonulnia - írja a Connexion.

Portugália - ahol a lakosság 86 százaléka már megkapta az oltást, ezzel a legjobb eredményű ország az Európai Unióban - már a téli szünet utáni visszatérésre is kidolgozta a vírus terjedését megelőző intézkedéseket - írja a Politico. A karácsonyi időszak utáni első héten távmunkában dolgoznak majd, az iskolák pedig zárva tartanak. A jelenléti oktatás egy héttel később kezdődik majd, ezzel biztosítanák, hogy az ünnepekről visszatérve ne ugorjon meg a fertőzöttek száma.

Az olasz tanároknak is be kell oltatniuk magukat

Olaszországban a múlt héten tették kötelezővé a vakcinát valamennyi iskolai dolgozónak, a napokban pedig a karanténszabályok szigorítása mellett döntöttek. Az Ansa arról számol be, hogy az új rendelkezés szerint elég egyetlen fertőzött az osztályban, és máris karanténba kerül valamennyi tanuló.

A spanyol iskolákban tavaly szeptember óta kötelező a maszkviselés. Egy szakértő szerint a gyerekeknek már teljesen természetes a maszkhasználat, megértik és betartják a szabályokat, sokszor könnyebben el is fogadják azokat, mint a felnőttek. Persze sokan, várják már a lazítást, a esetszámok növekedése alapján azonban kérdéses, hogy ez mikor jöhet el: novemberben több iskola is gócponttá vált, egy katalán iskolában 347 diák és dolgozó került karanténba, egy madridi intézményben pedig 178 embernek kellett karanténba vonulnia.

Hollandiában személyes oktatással működnek az iskolák: a dolgozóknak kötelező másfél méter távolságot tartani egymástól, a diákokra azonban nem vonatkozik ez az előírás. Az általános iskolák folyosóin kötelező a maszkviselés a tanárok számára, az osztályterembe belépve azonban levehetik azt. A középiskolákban szigorúbbak a szabályok, a folyosói maszkviselés már a diákoknak is kötelező, és a heti kétszeri tesztelést is javasolják. Az egyetemek is jelenléti oktatással működnek: az oltatlan hallgatóknak heti két ingyenes koronavírus-tesztet biztosítanak. A folyosókon kötelező a maszkviselés, egy helyiségben pedig maximum 75-en tartózkodhatnak - a vizsgatermek ez alól kivételt képeznek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.