Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Van olyan ország, ahol az iskolákban még a távolságtartás sem kötelező, máshol már azt is tudják, hogyan fognak folytatódik majd az oktatás a téli szünet után. Körbenéztünk, hogyan birkóznak meg az emelkedő esetszámokkal az európai országok.
Franciaországban november közepe óta minden iskolában kötelező a maszkviselés, november 29-én pedig újabb szigorításokat jelentett be a kormány: ha egy diák megfertőződik, az összes osztálytársát tesztelik - a negatív teszttel rendelkező diákoknak tovább folytatódik a jelenléti oktatás, akinek azonban pozitív lesz a tesztje, arra 10 nap karantén és online oktatás vár. Előbbit hét nap után egy negatív teszttel le lehet rövidíteni. A középiskolákban szigorúbbak a rendelkezések: ha aegyosztályban felüti fejét a vírus, valamennyi oltatlan diáknak hétnapos karanténba kell vonulnia - írja a Connexion.
Portugália - ahol a lakosság 86 százaléka már megkapta az oltást, ezzel a legjobb eredményű ország az Európai Unióban - már a téli szünet utáni visszatérésre is kidolgozta a vírus terjedését megelőző intézkedéseket - írja a Politico. A karácsonyi időszak utáni első héten távmunkában dolgoznak majd, az iskolák pedig zárva tartanak. A jelenléti oktatás egy héttel később kezdődik majd, ezzel biztosítanák, hogy az ünnepekről visszatérve ne ugorjon meg a fertőzöttek száma.
Az olasz tanároknak is be kell oltatniuk magukat
Olaszországban a múlt héten tették kötelezővé a vakcinát valamennyi iskolai dolgozónak, a napokban pedig a karanténszabályok szigorítása mellett döntöttek. Az Ansa arról számol be, hogy az új rendelkezés szerint elég egyetlen fertőzött az osztályban, és máris karanténba kerül valamennyi tanuló.
A spanyol iskolákban tavaly szeptember óta kötelező a maszkviselés. Egy szakértő szerint a gyerekeknek már teljesen természetes a maszkhasználat, megértik és betartják a szabályokat, sokszor könnyebben el is fogadják azokat, mint a felnőttek. Persze sokan, várják már a lazítást, a esetszámok növekedése alapján azonban kérdéses, hogy ez mikor jöhet el: novemberben több iskola is gócponttá vált, egy katalán iskolában 347 diák és dolgozó került karanténba, egy madridi intézményben pedig 178 embernek kellett karanténba vonulnia.
Hollandiában személyes oktatással működnek az iskolák: a dolgozóknak kötelező másfél méter távolságot tartani egymástól, a diákokra azonban nem vonatkozik ez az előírás. Az általános iskolák folyosóin kötelező a maszkviselés a tanárok számára, az osztályterembe belépve azonban levehetik azt. A középiskolákban szigorúbbak a szabályok, a folyosói maszkviselés már a diákoknak is kötelező, és a heti kétszeri tesztelést is javasolják. Az egyetemek is jelenléti oktatással működnek: az oltatlan hallgatóknak heti két ingyenes koronavírus-tesztet biztosítanak. A folyosókon kötelező a maszkviselés, egy helyiségben pedig maximum 75-en tartózkodhatnak - a vizsgatermek ez alól kivételt képeznek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.