Végre elárulta az Emmi, pontosan milyen karanténszabályok vonatkoznak a felsősökre

Felső tagozatban csak az oltatlanok kerülnek karanténba, így oltott, fertőzött, de tünetmentes diákok is ülhetnek az osztályteremben - derül ki a minisztérium friss tájékoztatásából.

  • Csik Veronika

Egyre több iskolás kerül karanténba, egyre több helyen rendelnek el rendkívüli szünetet, ezért a Blikk megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tisztázzák, mi vonatkozik az oltott és oltatlan iskolásokra a felsőbb évfolyamokban. Íme a válaszok az minisztériumtól, ezek a karanténszabályok a felsőbb évfolyamokban:

  • Igazolt fertőzötteknek karanténba kell vonulnia, ha oltott, ha oltatlan, akkor is.
  • Igazolt fertőzött szoros kontaktjának akkor rendelnek el karantént, ha oltatlan.
  • Az oltott és tünetmentes személyek védettek, nekik nem kell karanténba menniük, ezért a hetedik évfolyamtól felfelé egy igazolt megbetegedés esetén csak a szoros kontaktnak minősülő oltatlan diákok kerülnek karanténba, aki oltott és tünetmentes, tovább járhat az iskolába.
  • Beteg, tünetes gyermeket a szülő ne vigyen közösségbe.
  • Mivel 12 éves életkor felett már van oltás, és a kontaktszemélynek minősülő, de védett tanulóknak a helyi népegészségügyi szerv sem rendel el karantént akkor, ha egy osztályban például valaki megbetegedik. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a beteg tanulón kívül azok, akik megkapták az oltást, jelenléti oktatásban tanuljanak tovább.
  • Azon tanulók, akikre a járványügyi hatóság karantén kötelezettséget ír elő, hasonlóan bármilyen más betegséghez, a KRÉTA rendszeren vagy a helyben szokásos módon kapják meg a tananyagot és házi feladatot.
  • Digitális munkarendet kizárólag az Operatív Törzs rendelhet el a hatályos eljárásrend szerint. Hibrid oktatás azért nem lehet, mert a tanároktól sem várható el, hogy egy tanítási órán belül két módszer szerint, két külön csoporttal foglalkozzanak párhuzamosan.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?