Béremelést kértek a tanárok, helyette komoly átszervezés várhat rájuk?

A szakképzés tavalyi átszervezése lehet az irányadó modell a tanárok béremelési kérdésében – tehát megszűnhet a közalkalmazotti jogviszony, felváltja az egyéni bérezés és teljesítményértékelés.

  • Csik Veronika

Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a munka törvénykönyve alapján történik - mondta nemrég Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Debrecen TV-ben, idézi a Népszava.

A parlament kulturális bizottságának elnöke szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni - írja a lap -, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni.

Minden iskolában vannak jobban és többet dolgozó pedagógusok. Ezért egy általános, egységes, bármilyen százalékos béremelés nem tud eléggé ösztönzően hatni - mondta a politikus.

Mivel nem közalkalmazotti státuszban vannak az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolák, szerinte a kérdéskört több oldalról is körbe kell járni. Arról azonban sem a Népszava, sem a minisztériumot többször is megkérdező Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő nem kapott tájékoztatást, hogy valóban tervben van-e ez az átszervezés.

"Kásler miniszter úr egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérdésemet, ahogy azt máskor is teszi, amikor valamilyen kényelmetlen kérdést kap" – mondta a lapnak Kunhalmi Ágnes. A változtatás azonban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint is jöhet. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.