Béremelést kértek a tanárok, helyette komoly átszervezés várhat rájuk?

A szakképzés tavalyi átszervezése lehet az irányadó modell a tanárok béremelési kérdésében – tehát megszűnhet a közalkalmazotti jogviszony, felváltja az egyéni bérezés és teljesítményértékelés.

  • Csik Veronika

Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a munka törvénykönyve alapján történik - mondta nemrég Pósán László fideszes országgyűlési képviselő a Debrecen TV-ben, idézi a Népszava.

A parlament kulturális bizottságának elnöke szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni - írja a lap -, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni.

Minden iskolában vannak jobban és többet dolgozó pedagógusok. Ezért egy általános, egységes, bármilyen százalékos béremelés nem tud eléggé ösztönzően hatni - mondta a politikus.

Mivel nem közalkalmazotti státuszban vannak az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolák, szerinte a kérdéskört több oldalról is körbe kell járni. Arról azonban sem a Népszava, sem a minisztériumot többször is megkérdező Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő nem kapott tájékoztatást, hogy valóban tervben van-e ez az átszervezés.

"Kásler miniszter úr egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kérdésemet, ahogy azt máskor is teszi, amikor valamilyen kényelmetlen kérdést kap" – mondta a lapnak Kunhalmi Ágnes. A változtatás azonban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint is jöhet. Szerinte nem véletlen, hogy a kormány csak 2023-tól ígért jelentősebb béremelést, amelynek az ára az lenne, hogy a pedagógusok a szakképzésben oktatókhoz hasonlóan kikerüljenek a közalkalmazotti törvény alól.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.