Kiszámolta a PDSZ, mennyit keresnek a pedagógusok 2022-től, ha nem emelik a bérüket

A garantált bérminimuma 2022-ben bruttó 260 ezer forintra emelkedik, emiatt a legkevesebbet kereső pedagógusok bérét ki kell majd egészíteniük a munkáltatóknak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt is kiszámolta, mennyi pénzt veszítenek a tanárok, tanítók azzal, hogy már nem a minimálbér alapján számolják a bérüket.

  • Eduline

A garantált bérminimum emelkedése miatt a legkevesebbet kereső pedagógusok alapfizetését "a munkáltató kénytelen kiegészíteni a garantált bérminimumra, azaz egyre többünk illetménye lesz a törvényesen kifizethető legminimálisabb összeg 2022-től – és ez az, amit a kormány előszeretettel és kimondottan arcátlanul állít be fizetésemelésként” – írja a PDSZ.

Hozzáteszik: a középfokú pedagógiai végzettséggel dolgozók – közéjük leginkább a középfokú óvónőképzőt végzett óvodapedagógusok tartoznak – egészen a pedagógus II. kategóriáig bezárólag a teljes karrierjük során ugyanarra a bérre számíthatnak: a garantált bérminimumot kapják a pályájuk megkezdésétől nyugdíjba vonulásukig.

„Nem túl kecsegtető azoknak a fiataloknak a helyzete sem, akik gyakornokoskodni kezdenek az ország intézményeiben: ők mind a garantált bérminimumot vihetik csak haza kettőtől négy évig terjedő gyakornoki idejük alatt” – olvasható a szakszervezet oldalán, ahol azt is kiemelik, hogy egy 14 éve a pályán lévő, pedagógus I. kategóriába tartozó, főiskolai diplomával tanító pedagógus is bruttó 260 ezer forint garantált bérminimumot kap.

Hozzáteszik, hogy az alapfizetést 2020. július 1-je óta kiegészíti ugyan az „ágazati szakmai pótlék”, ami az alapfizetés tíz százaléka, „ez a pótlék azonban a jubileumi jutalomba nem számít be, és bármikor elvehető, nem az alapilletmény része”.

A PDSZ oldalán a teljes 2022-es bértáblát meg lehet nézni, és azt is kiszámolták, mennyi pénzt veszítenek a pedagógusok azzal, hogy a bértáblájukat nem a minimálbérhez kötik – 200 és 500 ezer forintnyi különbségről van szó havonta.

A számításokban a kormány által 2022-re ígért 10 százalékos béremelés nem szerepel, arról ugyanis még mindig tárgyal a sztrájkbizottság és a kormány képviselője, ráadásul kevés konkrétumot lehet tudni róla.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.